Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Vajon Imre: Adatok az egri szennyvízderítőben ősszel található állatok ismeretéhez

VAJON IMRE főiskolai tanársegéd: ADATOK AZ EGRI SZENNYVÍZ-DERÍTŐBEN ŐSSZEL TALÁLHATÓ ÁLLATOK ISMERETÉHEZ (1 db térképvázlattal és 4 db fényképpel) Topográfiai viszonyok Eger város határában, a város közepétől mintegy 5 km távolságra, kissé DK-re találjuk meg a szennyvíz-derítőt. (I. térképvázlat.) Közelebbről tekintve, É-on a Putnok felé menő vasútvonal, Ny-on a Füzesabony felé menő vasútvonal, K-en a Maklár felé haladó makadámút (illetve az Eger patak), D-en pedig az Andornaktálya-Felső határába átnyúló sík terület határolják. Tengerszín feletti magassága 148 m. Helyszíni viszonyok A szennyvíz 1 db kb 60 cm átmérőjű csatornán érkezik a városból a derítőbe. A telepen először két kis befolyó medencébe kerül (h: 25 m, sz: 20 m, m: 2 m). Innen zsilipeken át két nagy tároló medencébe jut (h: 40 m, sz: 35 m). A tároló medencék üledékét a közelben lévő szervestrágyatelepre szállítják el, a vizet pedig derítik. Az említett medencék kapcsolatban állnak a szivattyúházzal, melynek szivattyúja a víz tovább juttatásáról gondoskodik. (1. 1. fénykép.) A szűrőkosárral megszűrt vizet a szivattyú 4 db sergőre nyomja. Itt megy végbe a tulajdonképpeni derítés. A sergők Segner-kerék elve alapján működnek és forgás közben sok vékony sugárban szórják a vizet. A sergők alatt 15 m átmérőjű, 2,5 m magas kőcsurgókat találunk. (1. 2. fénykép.) Ezeknek a külső része kockakőből és téglából épített és csonkakúpszerűen van kiképezve. Belsejük apró kőtörmelékkel van megtöltve. A sergőkből kiszórt víz a kőcsurgókon szivárog át és itt a szivattyúház szűrőjén tovább jutott üle489 Térképvázlat