Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

II. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A pedagógia tudományelméletének alapvető kérdései

[7] Tettarnanti Béla: A szocialista neveléstan néhány elméleti kérdése. — Pedagógiai Szemle, 1956. 1—2 .sz. 18] Magyarul a „Jövő útjain" 1927. évf. közölte. [9] A balatonfüredi Pedagógus Konferencia i(1956). Rövidített jegyzőkönyv. — Kézirat. PTI. kiad. 1957. {Továbbiakban rövidítve: BPK. <209. 229, 230. 1.) [10] Megjegyzendő, hogy a didaktikai alapelvek szovjet vitáján Simbirjev professzor rámutatott arra: a szovjet didaktika nem pontosan ugyanazt érti a szemléltetés •elvén, módszerén, mint a klasszikus polgári didaktika. E téren kétségtelnül vannak a régi pedagógiának maradandó, értékes elvei, eredményei. r— iVö. „Az oktatás alapelveiről — 3 tanulmány. Bp. 1951. Tankönyvkiadó. — 42—43. 1. [11] Makarenko: A nevelés célja. (Vál. Ped. tanulmányok, 29—38. 1.) 112] Vö. 1958-ban a „füredi vitá"-ban Zibolen Endre magyarázata az autonómia progresszív értelmezéséről, a herbartiánus és technicista koncepcióval szemben. [13] A balatonfüredi 1. referátum a „pedagógiai autonómia" fogalma nem került tisztázásra. Egy sorban említődött a „fordítói korszak"-kal és a „citatológiá"val, az 1950-es évek hibáinak egyoldalú, túlzó beállításában. [14] Tettarnanti Béla fentebb (7) idézett cikkében. [15] Vö. a „Köznevelés" 1957. április 1. sz.-ban Faragó László: ,,A neveléstudományi kutatás néhány problémája" c. cikkének az Atlantic City-ben tartott kenferenciára (1956) vonatkozó közlését és Tettarnanti Béla id. cikkét. [16] A balatonfüredi III. referátum a színvonalat a módszer oldaláról értékelte, a módszert pedig nacionalista módon akkor tartotta helyesnek, ha az sajátosan magyar. E szemléletmód alapján dicsért a referáló egyes műveket, mint „vérbeli magyar munkát", egy másikat pedig azért, mert „sajátosan debreceni elemző módszer"-rel dolgozik. Nyilvánvaló, hogy itt a módszer objektív és megokolt tudományos kritériumai helyett homályos, nacionalista jelszavak érvényesülnek. [17] A balatonfüredi konferencián a pedagógiai írásművek műfajáról, színvonaláról eltérő vélemények hangzottak el. Pl. Komlósi Sándor tagadta a pedagógiai ismeretterjesztő műfaj megkülönböztetésének létjogosultságát. Mások viszont, mint pl. Fehérvári Gyula, Berencz János külön szóltak pedagógiai ismeretterjesztő művekről a szülők, laikusok és a pedagógus-továbbképzés viszonylatában is. •— A pedagógiai írásművek műfaja tekintetében ma sincs egyöntetű álláspont. Lényegesnek tarthatjuk a következő két szempontot: a) A pedagógiai tudományos művek ne szakadjanak el arisztokratikusán a pedagógus-tömegektől, b) a népszerű pedagógiai művek törekedjenek tudományos megalapozottságra, • nem kerülhetnek ellentétbe a pszichológia, pedagógia eredményeivel. [18] Vö. Szilassy János: A nevelés tudománya. Buda, 1827. — Kir. magy. főiskolák betűjivel. (III. 23. — 133—34. I.) — Felméri Lajos: A neveléstudomány kézikönyve. — Kolozsvárt, Ajtai K. Albert ny. 1890. — 36. 1. [19] Ágoston György: A nevelés elméletének programja. — „Tanulmányok a neveléstudomány köréből". Bp. 11958. Akad. kiad.. 65—93. 1. [20J Vö. a néprajz pedagógiai kapcsolatai lehetőségeire vonatkozóan újabban: Erikson: Childhood and society. New York, 1950. — Kresz Mária: A hagyományokba való belenevelődés egy parasztfaluban. — Klny. Népr. Tanúim. 1949. [21] Meumann: Vorlesungen zur Einführung in die exp. Päd. u. ihre psychol. Grundlagen, Leipzig, W. Engelmann, 11907. — 'II. előadás, 39—40. 1. [22] Vö. Baranszkij: A gazdasági földrajz tanításának módszertana, Bp. 1955. Tankönyvkiadó, 7. lap. [23] Binet, Alfréd: Les idées modernes sur l'enfant. — E. Flammarion, 1927. 339. 1. [24] Szuchomlinszkij cikke a Szovjetszkája Pedagogika, 1958. — 5. sz.-ban. [25] Ped. Szemle, 1958. — 7—8. sz. Lénárd Ferenc ismertetése a két kongresszusról. [26] A balatonfüredi ped. konferencia !3. referátuma <BPK. 207—234. 1.). [27] Ped. Szemle, 1958. — 7—8. sz. — 726. 1. [28] Vö. a statisztikai módszerek fontosságáról Bogdánov: A statisztika, mint egyik 386-