Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

II. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A pedagógia tudományelméletének alapvető kérdései

nyainak számbavétele (a hiányzás és a gazdálkodási viszonyok korrelációjának megállapítására) stb. Ha a családi nevelés helyzetét, nevelési problémáit vizsgáljuk, természetesen elsősorban a 'család ún. ,,belső megfigyelés"-ére támaszkodhatunk, alkalmazva itt a megfigyelés különböző módszereit, explorációs beszélgetést stb. Ez azonban aligha elég. Nem lehetünk meg itt sem a családi háztartás gazdasági, statisztikai adatainak számbavétele nélkül. Fel kell mérnünk továbbá — a megfigyelés finomabb módszereit alkalmazva •— az iskolák kapcsolatát a családokkal, a kapcsolat szorossága tekintetében azután több típust különíthetünk el. Mindezzel csak arra mutattunk rá, mennyire sokféle megfigyelés, többféle módszercélszerű kombinációjára van szükség egy-egy nevelésterület, probléma vizsgálatakor. Az előzőkben a pedagógiatudomány kutatási módszereiről szólva, csupán néhány lényeges elvi kérdésre utaltunk. A dialektikus materializmus alapján álló, tudományos kutatások módszerének kialakulására, továbbfejlődésére természetesen a konkrét kutatásokban alkalmazott változatos, céltudatosan megválasztott, eredményes módszerek fognak leginkább pozitív irányban hatni. A kutatás gyakorlata nyomán várhatjuk a legnagyobb fejlődést a kutatásmódszertan elvi kérdéseinek további kidolgozásában, tisztázásában is. JEGYZETEK, IRODALOM fi! Peregriny Elek: Ált. neveléstan. — Pest, Trattner Kornél ny., 1864. — 289— 274. 1. [2] A szocialista pedagógia tudományelméletének ideológiai-világnézeti jelentősége nyilvánvaló az MSZMP 1958 nyarán kiadott művelődési politikája alapelveiből. Tág lehetőség nyílik ugyanis e kutatásban arra, hogy küzdjünk olyan helytelen irányzatok ellen, mint az objektivizmus, az apolitikusság, a nacionalizmus megnyilvánulásai a pedagógiában. [3] A pedagógiai tudományelmélet gyakorlati jelentősége közvetett hatásában: a pedagógiai műveltségen és a szocialista nevelői gondolkodáson, ezeknek formálásán keresztül értendő. Az alapvető tudományelméleti kérdések tisztázásától várható a nevelőmunka színvonalának hatékonyabb emelése is. A pedagógusok ugyanis az elméleti művekben nem szabálygyűjteményt, recepteket fognak keresni — ha felvérteződnek a szocialista pedagógiatudomány alapvető kérdéseivel —, hanem nevelőtevékenységük feltételeire, hatására, igazolására és bírálatára vonatkozó hasznos útmutatásokat várnak a neveléstudománytól. [4] Makarenko: Válogatott ped. tanulmányok. (Bp. 1949. ^Hungária kiad., „A nevelés módszerei c. cikk, !(i. m. 78. 1.) — Medinszkij: „Makarenko élete és pedagógiája" c. kötetben, „A nevelés célja" c. fejezetben logikailag is elemzi a szocialista pedagógia némely dialektikus vonását, így a módszer alapelvei! tartalom és forma, egyes és általános dialektikáját a nevelés területén. — E dialektikus vonások kutatását a szovjet pedagógiában elsőnek Tyer-Gevongyan-nak köszönhetjük. [5] Jeszipov: Ucsityelszkája Gazjeta, 1959. nov. 3. sz. [6] Kingberg Lothar cikke „Pädagogik", 1953. 7. sz. 25 385