Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

Sajtóbálvány: 100 3 ezen sajtóbálványnak egyik végén négy szegű bő lyuk vagyon, melybe erős vas rúd tétetik, hogy ott játéka lehessen, elébb tovább járhasson, az orsónak m M fel és le tekerése, forgatása, csavarása alkalmatosságával (1:247). A kisajtolt szőlőcsutkákból m1 5 lett a törköly im A tiszta musttal 100, 7 szemben megkülönböztették a törkölyös mustot. 1008 Specialis szerszám volt a törkölyvágó kapa: i m Ennek használatáról SZIRMAY így tudósít: a kisajtolt törkölyt a törkölyvágó kapával széjjel vágják, szétmorzsolják, vermekbe kótisokkal i m beverik, s. így védik addig, míg pálinkát nem főznek belőle" (1810). A borkezeléssel kapcsolatban érintünk néhány, a régi termelésben követett eljárást. Valamikor nem húzták le seprőjéről a bort, mert azt tartották, hogy a bort anyján kell hagyni, 1 0' 1' 1 nem szabad az anyjáról levenni. 101 2 A Hegyalján is ismert szó volt a boranya in u (vö. MNy. 45:320). Amikor gyakoribbá vált a feji és; 101 4 a lehúzás, lo m ismeretes lett a bak­bor u m fogalma is. A bor első lehúzása után marad kb. 20 százalék seprűs­bor. 101 7 Ezt külön hordóba tették, megszállt, s az eredmény: a bakbor. A kisajtolt törkölyből, borseprűből készült a lőre. m s Legtöbbször a kapá­sokkal itatták meg. Nevezték kapáslőrének 10,1 9 is. A hegyaljai borok kiválóságá­nak előmozdítója és megtartója a jó hegyaljai pince, 102 0 illetőleg sok kiváló biológiai tényezője, köztük elsősorban a nemes penész. 102 1 A hegyaljai pincék nem melegek, DEBRECZENY (1796) is azt írja, hogy ,,a meleg pintzék, melyeknek léleklyukai nintsenek, a bort szün­telen forrásban tartják". A hegy­aljai városok, falvak tele vannak jó hűvös pincékkel, léleklyukaik 1022 (szelelő nyílásaik') ott lábatlankod­nak a forgalmas utcák mellékén is. A pince kápolnájában 102 3 tartották a különlegesen jó évjáratú 102 4 ter­més nedűit. A pincékben ászok­fákon 102 5 vagy gadnárokon 102 6 •—' gantárokon 102 7 feküdtek a kis gönci hordók és még kisebb ántalagok. Az erjedő bor dugasza a cső, 1023 illetőleg a szádló. 1< m Ha a bor meg­indult, 103 0 pezsgést kapott. A szőlő fakadása és virágzása idején is megindult a bor. A régi termelők több borbetegségről tesznek emlí­tést. Ha a bor dohos 10 3* 1 lett. (SZIK­SZAY FABRICIUS is szótározta: Dohos (~bor), vinum mucidum), sajátos módon javították meg: A dohos bort tiszta hordóba tették és egy csepű borjúkötelet 103 2 eresztettek a hordóba. A kötél néhány nap alatt a dohot 3* 35 Hegyaljai pince (A Néprajzi Múzeum felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom