Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az egri görög sírfeliratok és könyvek

a hátsóbb sorokban állíthatták fel. Mindezen rendeletek ellen a görögök rengeteget vétettek, sokszor meg is büntették őket, s mindaddig nem volt foganatja ezeknek a korlátozásoknak, amíg a kormány a XVIII. század hetvenes éveiben újabb és hathatósabb intézkedéshez nem nyúlt. [23] Breznay i. m. 306. [24] U. o. »22-nek volt itt élő felesége, s találtaik összesen 66 gyermeket. A lélekr számuk tehát 174.« [25] A (hűségeskü, illetőleg az állampolgári eskü letételéhez az volt szükséges, hogy az illető családját is Egerbe hozassa (a legtöbbnek ugyanis nem lakott itt a családja), továbbá, hogy Ígéretet tegyen arr^ vonatkozólag, hogy török kereskedőkkel nem tart fenn kapcsolatot. Az állampolgári eskü letételéig pénzt — 50—100 aranyat — kellett letétbe helyezniük, amire azért volt szükség, mert gyakori eset volt a görög kereskedőknél, hogy pénzüket hazaküldözgették s mikor meghalt valaki közülük, a hitelezőket nehezen vagy néha egyáltalán nem lehetett kielégíteni. Csőd esetén — amire szintén több példa volt Egerben — hasonló volt a helyzet. Ezért aki nem tette le a hűségesküt, mint pl. Rákó László, annak boltját el kellett adnia. Ily módon ezekben az években több görög kényszerült elhagyni Egert. [26] Bihari 41. sz. i. m, 407—408. [27] Fényes Elek i. m. I. k. 294. 1. JEGYZETEK A II. RÉSZHEZ [1] Eli. Acqmouv: 3Emtvf.ißia "EXh)v(»v Iöícog Maxsőóviov iv TIÉGTT., Néog 'EXIrjvofxvriLiwv 8(1911), 462—481. ]2[ Hajnóczy Iván i. m. 50—57. [3] Prosser Piroska i. m. 10—43. [4] Bibari József 41. sz. i. m. és Füves Ödön i. m. az Antik Tanúim. V. k. L. még: Gerő László: Eger, Bpj 1954. 57. Függelék 1794 január 29-én Eger város tanácsa a Helytartótanács egy rendeletére azt jelentette, hogy: »Egerben Senki sem találtatott, a'Ki a'Török Birodalomban kereskedést Űzne«. A görög kereskedők elfogytak, ha maradt is közülük Egerben egy pár, azok magyarrá lettek szép csöndesen« (1. Breznay i. m. 316.). Ez utóbbi folyamat illusztrálására közöljük itt néhány görög származású egri lakos már magyar nyelvű sírfeliratát: PANAKOSZTA SÁNDOR Eger város képviselője, meghalt 1879. évi márczius 27-én életének 68-ik évében. Itt nyugszanak az Urban Haris Péter és neje Juhász Erzsébet. 260-