Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

Hárslevelű (Rácz I. felvétele) Furmint (Rácz I. felvétele) Szerinte a szőlőfajták Tokaj vidékén különbözők és számuk igen nagy, de csak kettőből készül az aszúbor,

6

0' és főként ezeket ültetik, ezek a legkiválóbbak. A magyarok az egyiket formintnak nevezik. A legjobb szőlőfajta. Vesszői erősek, kérge vöröslő, levelei szélesek és középszerűen bemetszettek, fürtjei nem túlságosan sűrűk, de nem is ritkák, inkább teltek, bogyói duzzadtak, kellemes édes ízűek, bora zamatos és erős, kivált, amikor aszúszemekben

60

6 bővelkedik, mert ez a szőlőfajta termi a kiváló aszúbort.

60

7 Nyáron bogyói ui. megtöppennek,

601

8 aszúszőlő

6'

0

9 lesz belőlük. A másik gyakori fajta a fehér szőlő. RAPAICS szerint MATOLAI fehérszőlője azonos a hárslevelűvel. MATOLAI említi még a hegyaljai fajták között: a juhfark;

6

1'

0 a gyöngy fehér,

61

1 a porcsén;

6

n gerset,

mz rózsaszőlő

61

4 bakator 61

5 polyhos,

61

6 boros-bial

61

7 fajtákat. A gohérról

518 azt mondja, hogy jó fajta, s itt aszúvá

61

9 töppednek bogyói, s bora nagyszerű. KASSAI József szókönyvében a szőlőfajták megnevezése mellett néhány értékes megjegyzést tett a nevek nyelvi vonatkozásairól, s a nevek tájjellegéről is. így említi meg pl. a fejér bakator

62

0 fajtát, s megjegyzi, hogy ezt a Hegyalján alföldi szőlőnek

62

1 nevezik, a rókafark szőlő a Hegyalján: juhfark (IV. 243). Szerinte a gyakoribb fajták a Hegyalján az aranykaszőlő,

6

2*

1 aranka

62

2 bolgár,

62

3 vagy bogárszőlő 62

4 bátai,

62,

5 budai gohér;

m boros bial;

62

7 fejérszőlő,

62

3 pankota szőlő,

62

3 lindvai,

63

0 porcsény,

l63í

l romonya.

63

2 A formintnak három fajtáját említi: hólyagos,

63

3 21