Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Szokodi József: Heves megyei adatok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez. (Gyöngyös a két forradalom idején.)

1919. május 1. Felvonulás a Főtérre hogy mondjon le a városba való bevonulásról [26]. Bozsikék — ismerve a katonaság forradalmi hangulatát — attól tartottak, hogy a hatalom esetleg kicsúszna a kezükből, ha helyet adnak az alakulatnak Gyöngyösön. Egy esetleges fegyveres ellenállás megszervezésének a lehetősége abból adódott, hogy a polgárőrséget már eleve olyan egyénekből szervezték meg, akik a keresztényszocialisták táborába tartoztak, s Bozsik utasításait elfogadták. A karhatalom ,,lelke és szolgálatvezetője" a helyi KSzNp. elnöke, Király János volt. Miután azonban a nemzetőrség felállítása elkerülhetetlenné vált, elhatározták, hogy mindenféle külső segítség nélkül saját maguk szervezik azt meg. így minden kétséget kizáróan a hatalom a keresztényszocialisták kezében volt, de ezt az egyedurlamat nem sokáig élvezhették. A N. T. mellett novemberben egy új politikai erő jelentkezett a városban. Megalakult (november 5) a Munkástanács [27]. Befolyása fokozatosan terjedt, amelynek nyomán a N. T.-ban levő baloldali érzelmű egyének is egyre bátrabban merték véleményüket nyilvánítani. A N. T.-ok átmenetileg kisajátították a közigazgatási szervek funkcióit, ami bizonyos anarchiát eredményezett. Az arra irányuló törekvés (központilag), hogy e szervek kapják vissza hatáskörüket, nem egyszerűen az anarchia puszta megszüntetését célozta. Bár Gyöngyösön a fegyveres hatalom a reakció kezében volt, a Munkástanács befolyását és a baloldali elemek térhódítását megakadályozni nem lehetett, akik egyre határozottabban a régi közigazgatás teljes felszámolására törekedtek, s a N. T.-ban is ilyen követeléssel léptek fel. Ezért nem véletlen, hogy november második hetében Hakker Béla azzal a javaslattal állt elő a N. T. ülésén, hogy „a nép minden rétegét kép169