Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Nagy József: Az 1918-as novemberi parasztmozgalmak Heves megyében

kinek panaszát megvizsgálják és orvosolják.« A kiskörei nemzeti tanács azonban nem maradt meg az itt vázolt meglehetősen passzív szerepben. »A nemzeti tanács közreműködésével 30 tagú nemzetőrség lett szervezve, akiknek nem annyira a község belrendjének a biztosítása volt a fő céljuk, hanem az, hogy a nép forradalmi törekvéseit élesszék és ébrentartsák«. Már november elején létrejött a katonatanács is. »Innen indult ki a földfelosztási mozgalom, a szocialista szervezkedés és az azt követő komunista uralomnak az előkészítése« [53]. Érdemes egy-két pillantást vetni a falusi értelmiség forradalommal kapcsolatos állásfoglalására. A jegyzők egy része — amint már eddig is láthattuk — elmenekült, a községben megmaradt jegyzők pedig többnyire kénytelenségből maradtak helyükön és már a Károlyi-kormány intézkedéseit is igyekeztek szabotálni. A legtöbb községben azonban azt találjuk, hogy a jegyzők a népharag kitörése elől a városokba, később a csehek és románok által megszállt területre menekülnek. A pétervásári járás valamennyi községéből — Sirok kivételével — elmenekültek a jegyzők [54]. A községekben lévő orvosok, papok szintén általában szembe fordulnak a forradalommal, vagy legfeljebb közömbösen szemlélik azt. Ezek az elemek közvetve, vagy közvetlenül beletartoztak a falu kizsákmányolóinak csoportjába, szemléletük is azonos volt, s így egyes egyénektől eltekintve, szemben álltak a forradalmi mozgalommal [55], A falusi pedagógusok viszont az eddig rendelkezésünkre álló adatok szerint is igen szép számmal álltak a forradalmi parasztság oldalára. Elenyésző számban akadtak csak olyan pedagógusok (pl. a dorogházi), akik a birtokos osztályok, az ellenforradalom oldalára álltak. Kiskörén »a szocialista szervezkedésnek és a kommunista elveknek szellemi vezetője Molnár Kálmán hatházi tanító volt, aki fia, Molnár László tartalékos hadnagy támogatásával folyton izgatott és agitált« [56]. Aldebrőn a »frontról hazaözönlő katonákat Medveczky János kántortanító gyűjtötte azonnal maga köré és megalakította velük előbb a katonák, majd a parasztok-katonák tanácsát, később az aldebrői földmunkások szocialista szervezetét« [57]. Medveczky később is kivette részét a forradalmi mozgalomból. 1919. február 23-án »vörös lobogó és vörös gombok mellett« üdvözölte Kápolnán Károlyit a hozzá hasonló »Csengő Rezső tófalusi kántortanítóval egyetemben, a földnélküli Jánosok nevében követelve, nem kérve tőle az azonnali földosztást.« Gyöngyösorosziban kezdettől kiemelkedő szerepe volt Vojtsek Irma tanítónőnek. »Elsők között lépett be a Kommunista Pártba« [58], Ezek a néptanítók ekkor is együtt éreztek és együtt mentek a néppel. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az 1918 novemberi parasztmozgalmak eredményeképpen a régi községi közigazgatás megszűnt, szétesett. A helyében kialakult falusi nemzeti tanácsok minden esetben paraszt-tanácsok voltak még akkor is, ha abban a szegényparasztság nem volt többségben. Ezek a tanácsok is többé-kevésbé az egész falusi lakosság érdekét képviselték [59]. Heves megyében is megállapíthatjuk, hogy a forradalmi mozgalom a novemberi események lezajlása után nem szűnt meg, sőt szervezettebbé vált és több olyan községben, 155