Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A szocialista pedagógus-mozgalom Heves megyében

letbe egy-egy agilis, modern gondolkodásúnak ismert tanítót kért fel a toborzásra, ellátva őket kellő utasításokkal. Az eredmény nem is maradt el; a beérkezett jelentésekből az tűnt ki, hogy a kiszemelt pedagógusok pompásan beváltak, s a számukra kijelölt vidék tanítóságát majdnem kivétel nélkül megnyerték a „szociális" eszméknek. Vitaüléseket tartottak, szociális irányú műveket olvastak, azokat egymásnak magyarázták. Ezekkel az eszmékkel felvértezve, immár a nyilvánosság elé is kiléptek, hogy a nép körében a felvilágosítás szép munkáját teljesítsék. A tanítóság, melynek nagy többsége a néppel való szoros kapcsolata folytán mindig szociális érzelmű volt, s melyet szabad megnyilatkozásában csak gyalázatos függő helyzete gátolt, teljes odaadással fogadta és adta tovább az új eszméket. Szorgalmasan nekilátott az önKépzésnek, s igyekezett tudatossá tenni magában azokat az eszméket, amelyeket addig is érzett, melyekkel rokonszenvezett, hiszen éppen ő volt a legelnyomottabb, a legproletárabb valamennyi szellemi munkás között [12]. Látjuk tehát, hogy a március 21-i forradalom, a Tanácsköztársaság kikiáltása nem találta előkészületlenül megyénk tanítóságát. Nem volt nehéz egy lépéssel tovább menni, hogy a Tanácsköztársaság eszméit is magáévá tegye. Erről tanúskodik az a tény is, hogy a falusi és városi direKtóriumoK majdnem kivéteL nélkül bevonták Körükbe mint az új eszmék híveit, a tanítókat is. Még inkább a Tanácsköztársaság felé lendítette a pedagógusokat ezekben a napokban az ántánt perfid mtezKedése (a Vix-jegyzék), amelynek hatására nagy nemzeti honvédő lellángolás kapott labra. Reménykedve fogadták a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesülését, a munkásság fegyverkezését, mely késznek mutatkozott visszaverni a kisántánt burzsoá csapatainak támadását. A Tanácsköztársaság kikiáltása után megyeszerte még tovább erősödtek a pedagógusok szakszervezetei. A „Magyar Tanítók Szakszervezete" káli csoportja március 31-én alakult meg, ahol jelen voltak tíodony, Domoszlo, Vécs, Nagyút-puszta, Párád, Kápolna, PusztaKőkert, Kál, Tarnaszentmária, Kisnana, Kompolt, Ludas, Detk, Mátraderecske, Mátraballa, Feldebrö, Aldebrő, Karácsond, a parádi üveggyár, i

juszta-Tenk és Verpelét elemi iskolai nevelői, — mintegy 47 pedagógus. A káli alakuló ülést az a Medveczky János aldebrői tanító nyitotta meg, aki már korábban megszervezte falujában a frontról érkező leszerelt katonákból a nemzeti tanácsoknál radikálisabb szegényparaszti szervezetet, a katonatanácsot. Innen indult ki később a környék földmunkás szervezkedése. Medveczky tanító a Tanácsköztársaság idején a környék egyik vezetője lett [13]. A felekezeti tanítók túlnyomó többsége felszabadulásnak érezte a papi járom lerázását. Medveczky János káli megnyitó beszédében örömmel adta tudtára a tanítóságnak, hogy végre valahára ők is felszabadultak az évszázados papi uralom alól. A Tanácsköztársaság kivette a papok kezéből az iskolát. Az új magyar társadalom felépítésénél szük125