Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Pataky László: Az angol felvilágosodás esztétikájának történeti szerepéről és legjelentősebb képviselőjéről

PATAKY LÁSZLÓ tanszékvezető főiskolai tanár: AZ ANGOL FELVILÁGOSODÁS ESZTÉTIKÁJÁNAK TÖRTÉNETI SZEREPÉRŐL ÉS LEGJELENTŐSEBB KÉPVISELŐJÉRŐL Mitrovics Gyula, a Horthy-korszaknak ez a jellegzetes esztétája esztétikatörténete (1) első fejezetének (Az esztétikai irodalom fejlődése külföldön) első oldalán megállapítja: „Az esztétikának mint önálló tudománynak megteremtője a német Baumgarten Sándor Gottlieb." Mi tudjuk, hogy esztétikának először az említett XVIII. századi német esztétikus nevezte művészetböleseletét. Tudjuk azt is, hogy az elnevezésben kétségtelen szerepe volt az akkori filozófiai gondolkodás ama tévedésének, amely — miként az legpregnánsabban Hegelnél figyelhető meg -— a művészetet egyik átmeneti, a filozófiai megismerést megelőző és azt előkészítő foknak tekintette, s ezért a filozófia fogalmi jellegével szemben hangoztatta a művészet érzéki, érzékelhető mivoltát. Mitrovics fenti állítása, a Baumgartennel való aránytalan terjedelmű foglalkozása természetesen nemcsak ezért nevezhető a legenyhébben szólva túlzásnak, de mindenesetre szinte jelképesen kifejezi azt az egyoldalúságot, amelylyel nálunk a Horthy-korszakban a német felvilágosodás esztétikájával foglalkoztak. Érthető tehát, hogy a felszabadulás után az esztétikai érdeklődés nagy elevenséggel fordult a francia felvilágosodás nézetei felé, amelyet előzőleg forradalmi és materialista jellege miatt legfeljebb szörnyű torzításokban lehetett megismernünk. S ma már esztétikai előadásainkban (2) kellő arányban történik a felvilágosodás legradikálisabb és leghaladóbb világnézetű ágának a tárgyalása a német felvilágosodáséval, amelynek a történelmi szerepét kellő megszorításokkal Marx abban látta, hogy a filozófiai gondolkodásban kidolgozta a „tevékeny oldalt" (3). Ügy véljük azonban, hogy hiányossága oktatásunknak az, hogy alig, vagy egyáltalán nem kap benne az angol felvilágosodás esztétikája annyi teret, amely nemcsak joggal megilleti, hanem a történeti áttekintéshez feltétlenül szükséges is volna. Ezért kívánok az angol felvilágosodás esztétikájának történeti jelentőségével foglalkozni. Az angol filozófia atyja és egyben az újkori materialista filozófia első jelentős képviselője Francis Bacon 1561—1626-ig élt, és abban az időszakban működött, amelyet Marx után az angol forradalom előjátékának szoktunk nevezni. Bacon írásaiban elszórtan művészeti kérdésekkel is foglalkozott. A művészetek között ő különösen a költészetet 8* 109