Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

mindezt bölcsen szólásszerű formákba is rögzítették: Szeptember érlel, október mézel, 7 1 — Akár haszon, akár kár, Simon—Juda a határ.™ A hegyaljai szőlők nagy veszedelme a tartós esőzés és az eső utáni hirtelen forróság. Azt mondják a Hegyalján, hogy elnyellik 7 9 (elpereg) a szőlő. Az elnyellik, elnyellés 8 0 szavakat már COMENIUS magyarítói is feljegyezték. Ha elnyellik a szőlő, akkor azt mondják róla: elny ellett szőlő. 8 1 Az elnyellés szót így értelmezik a Hegyalján: A virágok nem fej­lődnek ki egészségesen, az apró szőlőbogyók elhullanak. Gyakran emle­geti ezt a szót KASSAI József is. SZIKSZAY FABRICIUS kifejezése: „az szőlőnek megnirleseis utal a fentebb leírt jelenségre. GOMBOCZ Zoltán a nyirlik, elnyirlett, nyirlés szavakat kapcsolatba is hozta a Hegy­alján is elterjedt elnyellik hangsorral. (MNY. 2:146.) A hegyaljai szőlőművelők szókincsében gyakori szó az öböly, S:1 a ragya 8 3 szó is. (SZIKSZAY is szótározta: Rogia.) Ha az öböly, a ragya megüti, 8 4 elkapja 8 0 a szőlőt, megveresedik és levelei lehullanak. Jellegze­tes szólás a Hegyalján: Szomorú, mint a ragyavert szőlő.® 5 Azt is mond­ják ilyenkor, hogy a szőlő megragyál, m megragyázik, 8 7 elsül. 8 8 COME­NIUS magyarítói nem hiába értelmezik a Janua­ban és az Orbis Pictus­ban a ragyát sütő-esőnek 8 9 A régi írások, oklevelek, gazdasági feljegy­zések gyakran emlegetik a feketeragyát 9 0 is, mint a hegyaljai szőlők gya­kori betegségét. Tomori Pál olaszi bíró is azt írja a Pesthy által szerkesz­tett helynévgyűjtő kérdőlapra 1864-ben, hogy „az öböl és feketeragya csapván meg (a szőlőt), borát fanyar ízűvé teremté". [Vö. PESTHY: Helységnévtár, Zemplén I. kézirat. Széchényi Kvt. 1114. Fol. Hung.)] 3. A szőlőtermő területek, hely- és dűlőnevek A táj földrajzi kerete a Hegyalja, Tokajhegyalja. 9 1 Egy régi latin nyelvű mondás a népi elhatárolással egyetértve, így határolja el terüle­tét: Incipit in Sátor, desinit in Sátor. 9 2 Kezdődik az újhelyi Sátorhegynél, végződik, bezáródik a szántói Sátorheggyel. A hegyaljai hegyek, így a szőlőhegyek is jórészt sátor formájúak vagy kúpalakúak, kevesebb részük formál lapos hátakat. Tokaj város hátában emelkedő Kopasz S3 hegy külön áll. A XVIII. századi útleírások tanúsága szerint volt idő, amikor a külföldiek azt hitték, hogy csak ez a hegy termi a tokaji bort. Valójában a tokaji névvel cégéreztetik az egész Hegyalja termése, tehát a tarcali, a keresztúri, a zombori, a mádi, a tállyai, a bényei, a liszkai. a tolcsvai, a zsadányi, a szegi, az olaszi, a pataki és az újhelyi hegyek leve is. A népi értékelés szerint a minőségi értékjelzők a következők: legéde­sebb a tarcali Mézesmái termése, a tokaji és mádi bor. A legtartalmasabb a tállyai, a legerősebb a zombori, a legzamatosabb a szegi és zsadányi, a legtartósabb a tolcsvai és a bényei bor. A továbbiakban Hegyalja történeti szőlőhegyeinek nevét szedjük sorba. Csak a szőlőhegyek és a fontosabb dűlők neveit tartjuk most szá­mon, mert a dűlő- és szőlőterületek neveinek teljes regisztrálása hatal­mas mennyiségű szótömeget jelent. A teljes összeállítás és feldolgozás egy külön munka anyagát fogja szolgáltatni. A legrégibb és legtermőbb szőlőhegyek és dűlők a következők: A tokaji hegyen: Mézesmái, 9 i Paksi, 9-' 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom