Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

j PERÉNYI JÁNOS I főiskolai adjunktus: MÓDSZERES ÓRAVÁZLATOK, ÚTMUTATÁSOK A JELENTÉSTAN TANÍTÁSÁHOZ Ennek a vázlatgyűjteménynek összeállításakor a kidolgozás főbb szempontjai a következők voltak: 1. A jelentéstan sajátosságait a tanításban érvényesíteni kell [1]. 2. A nagymértékben elvont ismereteket vulgarizálás nélkül kell tanítani, és elvontságukat fel keli használni a logikus gondolkodás készségének fejlesztésére. 3. A helyes beszédre nevelés természetes tartozéka a jelentéstani anyagnak mind a szókincs mennyiségének növelésével, mind a jelentésviszonyok megvilágításával, a hangulati elemek tisztázásával. 4. Az előbbiekből is következő sokoldalúsággal, változatossággal, a jelentéstan érdekes és gondolkodásra késztető fényeinek felhasználásával akadályozzuk meg, hogy a tanítás pusztán szabályok megtanítása, száraz, unalmas grammatizálás legyen. 5. Az alkalmazandó módszer az ismeretszerző (heurisztikus) beszélgetés, nagyon ritkán a közlés, de semmiképpen sem az »előadás«. 6. Az elég szép számban felhasználható gyakorló órákból mindössze egy fért bele a megszabott keretbe. Tervezésük szempontjai ugyanazok, mint az ismeretet nyújtó óráknak. 7. A közölt vázlatokat nem szabad az egyetlen helyes megoldásnak, még kevésbé utasításnak tekinteni. Mindegyikük csak egy lehetséges módja a feldolgozásnak. Egyéni álláspontnak kell tekinteni azt is, hogy a szó hangulatára a tankönyvtől [2] eltérően csak a rokonértelmű szók tanítása után kerül sor. Ekkor már a jelentés viszonyok részletesebb ismerete folytán könynyebb ezt az egységet tanítani. A szó fogalma Üj ismeretet közvetítő (bevezető) óra Az előkészítésben beszélgessünk a tanulókkal arról, hogy a beszed nem olyan, mint a »vízfolyás«. Elmondott szövegen igazoljuk, hogy beszédben szünettel, a hanglejtés változtatásával, írásban a mondatzáró írásjelekkel különítjük el a gondolatokat. A mondaton belül is tagoljuk a mondanivalót. Számláltassuk meg egy mondatban a szókat. Ezek megkülönböztetése (különírás). A cél problémaszerűen ez lehet: Miért írjuk külön a szókat? 105