Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

mechanikus felsorolásban kell tudni a szénbányászat, a kőolaj és a villamosáram, a nyersanyagok bányászata, a vas- és alumíniumgyártás, egyéb iparágak, a malmok, a cukorgyárak, a textilüzemek, a papírgyárak, a bőrgyárak és más ipartelepek földrajzi elterjedését. A megszilárdítást még inkább gátolja az, hogy a felsorolásban egyes ipari központok csak egyszer, mások kétszer vagy többször is szerepelnek, de az egyik például a vas-, gép- és malomiparnál, a másik a gép-, szeszes növényolajiparnál, egy harmadik a nehéz-, cukor-, malom- és cipőiparnál, s így tovább. Az is nehézséget okoz, hogy például a térképen is ábrázolt 12 magyar cukorgyár és 11 malom város között három telephely egyezik (Kaposvár, Budapest, Szolnok), a többi azonban nem. Ugyanilyen eltérések mutatkoznak nehezen megjegyezhető variációkban más ágazatok között is. Nem csodálkozhatunk, hogy a gyakorlatban dolgozó tanárok ellenzésével találkozott a régebbi általános iskolai tanterv azon intézkedése, hogy Magyarország gazdasági földrajzát az általános iskola IV. osztályában egységesen az egész országra vonatkoztatva és ágazati alapon kell tanítani. A módszer nem is hozhatott mást, mint eredménytelenséget, a 10 éves tanulók elkedvetlenedését a földrajztól. De a tanárok elkedvetlenedését is, mert az ágazati gazdasági földrajz egyoldalú tantervi érvényesítése nem földrajz, életszerű földrajzi képzetek kialakítására alkalmatlan. Az ágazati gazdasági földrajzból hiányzik a jelenségek térbeli kapcsolatának, a természeti földrajzi környezet dialektikus kapcsolatának a vizsgálata. A »körzeti« irányzat az ágazatitól lényegében különbözik. Ebben a munkában az egész országra kiterjedő rövid ágazati jellemzés után a legfontosabb gazdasági körzetek egyéni jellemzését végezzük el. A munka kezdetén — az ország ágazati (általános) jellemzésében — csak a legfontosabb gazdasági ágakkal foglalkozunk. Baranszkij véleménye szerint [14] az ágazati áttekintésnek csak úgy lehet értelme, ha a részletek nem szorítják háttérbe a lényeget, ha az általános jellemzés csak összefoglaló jellegű, s mintegy a körzeti felosztás indokolásául szolgál. Az ország általános gazdaságföldrajzi képére azért van szükségünk, hogy annak keretében jól megvilágíthassuk az egyes körzetek különleges funkcióit. A Szovjetunióban a Műszaki Felsőoktatási Bizottság 1934. július 14-i határozata kimondja, hogy »a gazdaságföldrajz tulajdonképpeni tartalmát körzetek szerint kell előadni« —, erre pedig a gazdaságföldrajzi óraszámoknak legalább 70 %-át kell fordítani [15], Az érintett határozat természetesen a Szovjetunió tíz osztályos iskolarendszerére és a Szovjetunió gazdasági földrajzára vonatkozik. Vitver — gazdasági földrajzában — ezt az elgondolást többé-kevésbé a kapitalista országok ismertetésében is keresztülviszi [16]. Milyen pedagógiai haszon származik a körzetek szerinti tanításból. A körzetek szerinti tanításban mindaz megvalósul, amit az ágazati gazdasági földrajzban hiányoltunk: a földrajzi szempontok érvényesülése, a területi és genetikai összefüggések, a belső földrajzi és gazdasági szerkezet dinamikája. Ez már »igazi« földrajz, nem fullad üres felsorolásba, hanem egy belsőleg, szervesen összefüggő komplexum életét tükrözi. Cak egyetlen egy kapcsolatot mutassunk ki bizonyos 6* 83