Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

találunk e müvében néhány fontos megjegyzést. Az európai nyelvek összehasonlításáról írt soraiban értékes megfigyelése található a magyar és a finn nyelv egy közös sajátságáról. [5]. (Sunt sane Linguae, quae voculas ejusmodi, non praeponunt, sed postponunt: ut Hungarica et Finnica . . .) [6]. S azzal, hoev a nyelv és a beszélőszervek kapcsolatáról értekezvén sok fiziológiai vonatkozást is érintett, a hangtani kutatások történetében is hely illeti meg Comenius e művét is. A nyelv társadalmi funkciója és az ebből eredő pedagógiai követelmények Comenius szerint a nyelv a szellem mozgékony tolmácsa, a gondolkozást készség fejlesztője, a gondolat és érzelemközlés eszköze. Különösen fontos kiemelnünk azt, hogy Comenius tudatosan bővítette ki és helyezte előtérbe a nyelv társadalmi funkcióját, mondván, hogy a nyelv »ember s ember közötti tolmácsa annak, amit fel kell fognunk, vagy el kell végeznünk, (vagy amit már felfogtunk és elvégeztünk)«. [7]. Pataki bemutatkozó beszédében (De cultura ingeniorum — A szellemi tehetségek kiműveléséről) is azt vallja, hogy a nyelv »mindenkinek mindenkihez való tolmácsa . . ., több embert a tervek és munkák szövetségébe egyesít«. [8]. Ennek a nyelvszemléletnek megfelelően Comenius a nyelvi nevelés, illetőleg a nyelvművelés célját kora általános művelődési igényével összhangban így szabja meg: mivel a nyelvet a tárgyi ismeretek, a reális műveltség megszerzésének és az ismeretközlés egyik legfontosabb eszközének tekintjük, ezért a nyelvet nem mint a műveltség kiegészítő részét kell tanítanunk és művelnünk, hanem az új célnak megfelelően, újszerű módszerek és eszközök felhasználásával azt kell elérnünk, hogy »a nyelv a reális műveltség szállítója és különböző dolgok ismeretének legbizalmasabb becsepegtetője legyen«. [9]. El kell tehát vetnünk a nyelvi képzés, a nyelvi nevelés öncélúságát, s még a latin nyelv tanításában sem nyelvet tanítunk a nyelvért, illetőleg a klasszikus auktorokért, hanem a latin nyelv is eszköz és nem cél. Eszköz mint »a nemzetek közös Mercuriusa« a művelődési anyag megszerzésére, közvetítésére, s mint a tudomány nemzetközi n3'elve, eszköz a tudomány eredményeinek kicserélésére is. A nyelvi nevelés társadalmi célja tehát az is, hogy »kapcsolatunk az emberekkel értelmes, vonzó és kellemes legyen«. A nyelv és a gondolkodás kapcsolata — pedagógiai következtetések Comenius a Triertium catholicum c. művében (2. c. 23) azt tanítja, hogy »sermo est cogitationum a mente ad mentem fluentium imago, certis expressa figuris; sive fuerit prolatu ore, ut se per aures insipuet alterius animo; sive literis pictus visilibiter, ut imagines intrent per oculos«. Több helyt arról is szól, hogy a nyelv a gondolatoknak is formát ad s így az emberek nyelv nélkül gondolkodni is képtelenek 7