Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bakos József: Szó- és folklórtörténeti adalékok

»Nunc est bibendum ... Jó társaim, mostan iól kel laknunk, mostan szabad lábbal a földet kerengve taposván nyomdalnunk, mostan vagyon idede Saliusok módgyára fris e étkeikkel az Isteneknek ágyokat felékesítsük ...« 9. Próba: »Igen széles értelmű szó..., vétetett ez a szóllásnak formája az ötvösöktől, !kik bizonyos kővel szokták a matériáiét meg-próbálni.« (Palótzi György: Lakodalmi (köntös, Kassán, 1777.) 10. »Pápistái inneplések«: a) »Sztaniszló napja, melly hol 8, hol 7 Maji esik e e e és edgy Lengyel-országi Sztaniszló nevű puspok tisztességére ünnepeltetik.« e e b) Medardus napja ... felőle azt tartyák, hogy ha ezen az napon esso leszen, e harmincz napig való essot jelent...« c) Szent László király napja, »az kinek testét mikor halva Váradra vinnék, e e az vívok aluván az szekeren, o magatol szinten Váradig mene.« (Comaromi C. e György: Papista Ujsaga ... Colosvarat, 1670.) 11. Sátoros ünnepek babonái: »A' kik a' 3 Sátoros innepeken babonáskodnak: a) Mivel Karátson napján jeges vizben mosdanak, szalmával házaikat bétöltilk, 's azon, nem ágyokba' fdküsznek, mint a Rátzdk, s más némelly keresztyén nevet viselőik. Asztalailkat Ikalátsal, mézzel, borral éjtszakán az Angyalok számókra meg-rákják, egész éjtszaka tüzeiket bé nem takarják, barmailkat szénával tartják, -két Karátson közben nem fonnak, sütnek...« b) »Nagy Pénteken ételbe s italba válogatnak.« c) »Húsvét napján, hogy meg nem röhedzenek, meg-ferednek ...« d) »Püniköst napján ez vagy ama nyavalya ellen füveket ás;nak, szednek, szaggatnak...« (Martonfalvi György: Keresztyéni Inneplés... Kolosvárott, 1700.) 12. Kotzkrajtzározni-szekertzézni: Népetimológia. »Egy katona, aki már sok izben elszökött, a hadi törvény által kötélre ítéltetett. Midőn már a hóhér a szegre felakasztotta, imé (elszakad a kötél és a katona talpra esvén, ott álldogál. Ezen el-kezd a hóhér kotzkra jtzározni, szekertzézni, mondván: no, igy még telly es életemben nem jártam.« (Kassai Uj és Ó Kalendáriom, 1799-dik Esztendőre.) 13. Fondor: »Elszomorító példa, hogy hantjait a nagybajomi ref. temetőben nemhogy sírkő, de még a legegyszerűbb fondor sen jelzi... Fondor: az elhalt hittársainák sírjait jelző föliratos faoszlop.« Vö. Figyelő [Albafi], 18. k. 100. Bartha: Emlékbeszéd Pálóczi Horváth Ádámról. 1905. Kézirat. Pataki ikvt. 2135.) 14. Verő: Egerben van: Verőszala és Árnyékszala. Verőszala: napos, a napsütést élvező .. . Egerben és környékén él még: verődik, kiverődik, Ikisüt' jelentésben. Egy almári pásztortól magam is hallottam egy borús kora reggeli napon: »Nem lesz eső, nemsokára kiverődik.« (Vö. MNy. 49 : 466.) Saját gyűjtés. 15. Pajktárs: »Sergius eretnek paik-társaságában el-törte igáját...« (Csúzy: Zengedező Sip-Szó, Posonban, 1723.) 16. Kojtol: »Ez az ige kojtol, mely tudtomra egy szótárunkban sints ugyan feltéve, de él a köznép szájában az Erdőháton, s Ágyán, hol ha a gyermek a kandallóban a tüzet fujlkálja, s az által a szobában füstöt tsinál, így szólítja meg anyja: ne kojtolj...« (Kerekes Feretz: Értekezés és kitérések... Debreceniben, 1836.) Ez a szó különben ma is él az egri és környéki (Tállya, Maklár) nép száján. »De tele kojtolták ezt a kupét!« Saját gyűjtés. 17. Török muzsika: »...az úgy nevezett Generális házhoz a kirendelt szállásra érkezett meg (a főispán), a hol a Nemes város Török muzsikája tisztelte. A hosszas Török muzsika után a nagy vatsorához ültek...« (Hazai s Külföldi Tudósítások. 1822/11/82—83.) 585-