Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bakos József: Gárdonyi és Tinódi

Nagyon megjegyezte Gárdonyi azokat a része'ket is. amelyekben Tinódi maga is oly melegséggel versel Török Bálint nejéről: »Fohászkodik vala és igen sír vala Jó Terök Bálintné hogy hírt nem hall vala Mert ő vitéz urát igen félti vala. Hogy az tereik hiti végre meg :ne csalná, Egy levelet néki ha megmutatnának Hogy fogsága volna ő vitéz urának: Erő szakaszlkodék kezének, lábának, Földhöz iité magát, ott sokan sirának.« Legalaposabban tanulmányozta át Gárdonyi Tinódi két alkotását, az »Egeivár viadaljáról való ének« és az »Egri históriának summája« című verseket. A sok alá- és melléhúzás, a lapokat szinte megtöltő megjegyzések is azt mutatják, hogy Gárdonyi ezst a két verset elsőrendű forrásként használta fel nagy műve megírásában. Aláhúzta az egri hősöket bemutató sorokat: »Az jó pispek Ötvenegy esztendőben Vitéz Mecskei Istvánt egri tisztben, Dobó István mellé midőn igyében, Választá, szolgálna jó hívségében Királnák, pispöknek meghitözénök. Viszont király és pispök feleiének, Szülkségöikben segétséggel lennének.« Tudjuk, hogy Gárdonyi igen alaposan tanulmányozta az egri vár helyrajzát is. A Tinódi-versekben talált helyrajz sorait is sok megjegyzéssel látta el. A megjegyzések és aláhúzások arról is tanúskodnak, hogy Gárdonyi műve helyrajzi vonatkozásainak is elsőrendű alapja Tinódi verse: »Csuda szép helyen Egör vára vagyon, Az völgyre fékszik egy hegy orozaton,« (Gárdonyi csillaggal jelzi javítását: orozaton helyett ő az oromzaton-1 tartja helyes formának.) »Délről fekszik váras ...« (Gárdonyi a következőket jegyzi e sorral kapcsolatban a lapszélre: »Ha Tinódi délre fekvőnek tartja a várost, akkor Királyszéke nem a mai dézsmaházak tere, hanem az a domb, ahol az iskola van. István király innen nézhette a templom épülést, s nem a dézsmaháztól.«) 568-