Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

figyelésre ösztökélte a megfigyelő állomást. Feljegyezték ez évről, hogy június igen zivataros jellegűnek mutatkozott, 20 napon át egy-két kivétellel ömlött az eső (havi mennyiség 121,5 milliméter), 14 nap zivatarral, olykor jégesővel párosult. Júliusban is 68 mm csapadék hullott, 6 napon szintén zivatarral jött az esőzés. Gyakoriak voltak a szélviharok is ebben a hónapban, amikor a learatott és keresztekbe rakott búzakévéket messze szétszórta a dühöngő szél. (Geofizikai és csillagászati szempontból is nevezetes volt 1944, mert május 11-én és 17-én földrengést éreztek Egerben, október 18-án pedig itt is megfigyelték a Halley-üstököst.) Heves és Külső Szolnolk leírásában az egri meteorológiai megfigyelésével kapcsolatban Eger éghajlatáról Albert Ferenc a következő összegezést rögzítette le: »•— Eger vidékén a déli szelek valamivel gyakrabban hoznak esőt, mint az északiak, a nyugatiak pedig majdnem kétannyiszor, mint a keletiek. Ugyanis, ha az északi szelek mellett előforduló esők számát 100-ra tesszük, akkor a déli szelekre 106 eső jut. Ha a keleti szelek mellett előforduló esők számát szintén 100-ra teszszük, akkor a nyugatiakra 188 esiík. Általában véve a legtöbb eső nyugatról jön. — Ha a négy fő szelet a havazásra nézve hasonlítjuk össze, úgy találjuk, hogy az északi szél mellett előforduló 100 havazási esetre 91 déli szél melletti havazás jut. Ha százszor havazik keleti szél mellett, csak harminckétszer havazik nyugati széllel. — Az égi háborúra nézve Egerben az északi és déli szelek között nincs különbség, de míg kelet felől 10 égi háború jön, addig nyugat felől 16 érkezik.« Albert Ferenc 100 évvel ezelőtt leszűrt megállapításai — általában — ma is helytállóak. (Az égtájak megjelölését nála tágabb értelemben kell vennünk É-hoz pl. ÉÉNY és ÉÉK-i irány is hozzáértendő.) A ciklonok járásából világosan következik, hogy a csapadék zöme nyugat felől érkezik. Albert Ferenc mai utódja azt tapasztalta, hogy a nyári esők főleg DNY-ről jönnek. A közvetlen Nyugatról, a Mátráról érkező felhők (leszálló) túlnyomóan szétosztanak. Nem várnak esőt észak felől sem. De ha mégis az északi légáramlás hozza az esőfelhőket, attól nagyon félnek a szőllősgazdák, mert jeget hoztak. Ez abból érthető, hogy hideg-beáramlással párosul a jégeső. összegezve: a II. alatt ismertetett éghajlati elemek lenyegében nem befolyásolják az emberi életet, de a gazdasági élet szempontjából döntőek lehetnek. Eger környékén pl. sok kárt tehet a nyáreleji köd. mert akkor virágzik a szőlő, ködös időben pedig elégtelen a beporzás, a szőlő nem köt Az időjárási elemek gyakoriságából, s a szélső értékek közti ingadozások értékeléséből az az eredmény szűrhető le, hogy Eger vidékének az éghajlata az Alföld és az Északi Hegyvidék klímája között átmenetet mutat, de jellegében inkább alföldi. Nagy kilengések nem fordulnak elő, az ingadozások mérsékeltek. A szőlő- és gyümölcskultúrának az itteni mezoklíma kedvező. Alkalmas mind a nyári, mind a téli üdülésre. Levegője tiszta, széljárása mérsékelt, napfénye bőséges, egyedül a késő tavasszal jelentkező hűvös éjszakák kellemetlenkednek olykor. 562-