Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

A légnyomásváltozás összefüggései más időjárási elemekkel 1957. július hó folyamán Az első fejezetben már foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy milyen körülmények befolyásolják a légnyomás állapotában beálló változást. Igen tanulságos lehet, hogy konkréten egy bizonyos hónapban vegyük szemügyre a légnyomást és vele egyidőben az egyes időjárási elemek változását is. Erre a célra rendkívüli változékonysága miatt igen alkalmas ez év júliusa. Az időjárási elemek értékei és változásai legjobban tanulmányozhatók e célra szerkesztett grafikonon. (2. sz. ábra.) Ezen az egri észlelési adatok vannak feldolgozva. Július hó két elütő időszakra: 10-e előtti és utáni szakaszra osztható. Jellemezzük a két időszakot külön-külön. 10-ig szubtrópusi nyár uralkodott nálunk, az emberek nem győzték magukat hűsítőkkel, éjjel sem hűlt le a levegő. A derült égből ömlött a napsugár, 12—14 órás napsütést jegyeztek fel mindenütt. Egerben mérhető eső nem esett. Gyakori volt a szélcsend. A hőmérséklet szokatlan magasságot ért el, 6-án 36,5° maximumot észleltek, 9°-kal volt ezen a napon melegebb a sokévi átlagnál, a 10 nap középhőmérséklete 25,8°, ami 4,6°-kal magasabb a többéves e havi értékénél. Ugyanilyen kilengésektől mentes volt a légnyomás állapota is, 10 napon 750,4 mm közepes szint körül helyezkedett el, s 3 mm-el járt a sokévi átlag fölött. Mi volt a közvetlen ok, ami ezen időjárási viszonyokat előidézte? Közel két héten keresztül leszálló légmozgás uralkodott Közép- és DélEurópában. amikor afrikai meleg légtömeg érkezett vidékünkre. A leszálló mozgás hatására derült volt az ég, csapadék nem képződött. Tehát a szubtrópusi leszálló magas légnyomású öv hatása alá kerültünk. Ezzel szemben a 10-e utáni szakasz teljesen más képet mutatott, a hó végéig ősziessé vált az időjárás. Kevesebb volt a napsütés, 13 napon Egerben is esett az eső, 11-én 26,4 mm bőséges csapadék hullott itt. A széljárás is megélénkült, többször zivatar jelentkezett. A 21 nap átlaga 2 fokkal volt hűvösebb a normális hőmérsékletnél, de 16-án 6°-kal, 23-án pedig 7°-kal volt hűvösebb e napok sokévi átlagánál. Megszűnt a légnyomás nyugalmi helyzete is. Hol a havi átlag alá, hol fölé mutatott kilengéseket, 11-én 7,4, 20-án 6,3, 21-én 6,0, 22-én 8,7, 27-én 3,3 mm-rel járt azon napok közepes értéke alatt, míg fölé ritkábban és kisebb mértékben emelkedett. Röviden: a hó második felében a légnyomás is mélyebben járt a szokottnál. Mi okozta a hűvös, változékony időt? Közép- és Dél-Európában már 8-án vesztett erejéből az anticiklon. Nyomában hűvös, tengeri levegő nyomúlt előre, a grönlandi hideg légáramlat Közép-Európába nyúlt le. A zord, tengeri levegőnek a betörése a hó végéig négyszer megismétlődött, hullámokban söpörte végig Európa nyugati és középső részét. A széljárás is ezt támasztja alá. A kérdéses időszakban 9 napon északnyugati, 2 esetben északi szelet jeleztek meteorológiai állomásunkon. Könnyű volna a higrométer, valamint a légnyomás járásának az összefüggésére is rámutatni. Július 22-én reggel a higrométer 93 %-ot mutatott, e napon a barométer is a legmélyebb ponton volt. 546-