Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

ként az akkor megjelenő »Eger« c. hetilapban is közzétette »Az egri érseki csillagdában intézett légtünettani észleletek eredményei« címen. Légnyomásadatait párisi vonalakban rögzítette, azokat átszámítottam és a Berkes-féle adatokkal pontosan megegyezőknek találtam, ami azok hitelességét bizonyítja. A csillagda az ún. Lyceum épületében volt elhelyezve, így a meteorológiai műszerek is ezen épületben, ill. ennek udvarán lehettek. A csillagdai adatközlések 1868-ban megszakadtak. Ez évtől kezdve az Eger c. hetilap sem közli az észlelés eredményeit. Az 1872. Meteorológiai Évkönyvben olvashatjuk, hogy Albert Ferenc dr., az érseki csillagda igazgatója, »aki eddig az észleletek vezetését átvállalta, tanfelügyelővé történt kinevezése óta már nem küld be észleleteket«. Ha ez a kinevezés 1868-ban történt, akkor meg van a magyarázata annak

f hogy 1868—70-es évek adatai miért hiányzanak. Lehet, hogy ezen évek alatt is folytak az észlelések, csak azok felterjesztéséről, ill. publikálásáról Albert Ferenc dr. már nem gondoskodhatott, hogy kéziratban azok a feljegyzések meg vannak-e, további kutatás feladata. Hogy a meteorológiai észlelések továbbra is biztosítva legyenek vidékünkön, új észlelőállomás munkábaállítása vált szükségessé. Sclientzel Guidó, az Országos Meteorológiai Intézet akkori igazgatója 187l-ben Egerben járt abból a célból, hogy itt meteorológiai fiókállomást létesítsen. Ez a terv valóra vált, az akkori katolikus (ciszter) főgimnázium épületében nyert elhelyezést az állomás (Werner apát utca 2. sz. alatt, 178,8 m tengerszintfeletti magasságon). Az »obszervációra« Horváth Zsigmond tanár vállalkozott. »Az észlelde« a működését 1871 októberében megkezdte, de az adatszolgáltatás csak 1872 január 1-ével indult be. Az állomás felszerelése a következő műszerekből állott: légsúlymérő, 2 hőmérő, esőmérő, szélzászló. A csapadékmérő-köpenv az intézmény északi falán (mai tanítóképző) még mindig ott látható;, elárvulva. Horváth Zsigmond nagy körültekintéssel végezte vállalt feladatát, az 1875—76. iskolai értesítőben a tárgykörrel kapcsolatban »A légtünettan fejlődése és vívmányai« címen színvonalasan értekezett. Halála után a feladatot Nagy Béni tanár vette át. Később Ignátz Boldizsár, Wéber Márton, Mátrai Ptudolf, Farkas Alberik, Neuhold Özséb, Tóth Ágoston és Varga Benő voltak az utódai. Az 1920-as években rövid ideig az egri villany telepen is működött meteorológiai állomás. Majd 1925 júniusától az egri Szőlészeti és Borászati telep vállalta a rendszeres meteorológiai megfigyeléseket. Az állomás műszerei a telep területén változtatták is a helyüket, a mai elhelyezésük igen gondos, körültekintő munka eredménye, ami főleg Hegedűs Erzsébet akkori intézeti dolgozónak az ügybuzgóságát dicséri. A szőlészeti teiep a Lenin-úton 174,5 m tengerszíntfeletti magasságon fekszik. Ez az elhelyezés a feladatnak jobban megfelel, mint a belső területeken fekvő eddigi állomások helye. A szőlészetnél az észlelők hosszabb vagy rövidebb ideig működő intézeti tanárok, ill. alkalmazottak voltak. 1910 májusa óta — rövidebb megszakításoktól eltekintve — Dr. Izsó Andor, a jelenlegi kísérleti telepi igazgató végzi az obszerválást igen nagy szakértelemmel, lelkiismeretességgel és ügyszeretettel. 543-