Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

[31] Gáti István: A' természet históriája, 2. kiad. Pozsony, 1798. [32] Mitterpacher, Ludovicus: Compendium Históriáé Naturalis. Buda, 1799. [33] Raff György Kristán: Természethistória a' gyermekeknek. Ford.: Fábián Jó' sef. Weszprém, 1799. [34] Nyulas Ferenc: Az Erdély Országi Orvos Vizeknek Bontásáról. Kolozsvár, 1800, [35] Plenck, Joseph: Elementa Ohymiae. Viennae, 1800. [36] Trommsdorff, Johann Bartholoma: Systemetisches Handbuch der gesammten Chemie. Erfurt, 1800. [37] W.interl, Jakob Joseph: Prolusiones ad chemiam saeculi decimi noni. Buda, 1800. [38] Molnár János: Orvosi Törvény, Székes-Fejérvár, 1814. [39] Apátzai Tsere János: Magyar Encyclopaedia Az az Tudomány tárkony v 2. kiad. Győr, 1803. [40] Fábián Jó' sef: Természeti Tudomány a' Köznépnek. Weszprém, 1803. [41] Patzier, Michael Ignatz: Anleitung zur metallurgischen Chemie. Ofen, 1805, [42] Winterl, Jakob Joseph: Darstellung der vier Bestandtlheile der anorganischen Natur. Übers. Johann Schuster. Jena, 1804. [43] Wolny, Andreas: Históriáé Naturalis Elementa, Buda, 1805. [44] Bertuch, F. J.: Természeti Históriai Képeskönyv. 1806. [451 Kováts Mihály: Chémia vagy Természettitká. Buda, 1807. [46] Varga Márton: A' Gyönyörű Természet Tudománya. Nagyvárad, 1808. [47] Geley József: Az ásványok országa. S. Pataík, 1811. [48] Pethe Ferncz; Természethistória és Mesterségtudomány. Béts, 1815. [49] Pethe Ferencz: A' földmivelési Kimia gyökere. Béts. 1815. [50] Bonnet Károly: A' természet vizsgálása. Ford. Tóth Pál. Pest, 1818. [51] Kerekes, Franz: Betrachtung über die Chemischen Elemente. Pesth, 1819, [52] Lánghy István és Lencsés Antal: A' természeti, gazdasági, és mesterségi esméreteík tára. Pest, 1829. [53] Természethistória. Vezérismertetése az állatok, növények és ásványok országának ... Kassa, 1834. [54] Schneider, Caspar: História naturalis generalis. Quinque-Ecclesiae, 1839. [55] Vajda Péter: A' természeti tudományok tanításáról 's a' vegytan állapot járói Poroszhonban. Tudománytár. 1840. VIII. (köt. XXII. [56] Ocskovszky János: Természet-történet. Kérdésekben és feleletékben az ifjúság számára. Nagyszombat, 1841. [57] Természetrajz kivonata Shcinz rendszerén készítve. S. Patak, 1842. [58] Stancsics Mihál: Lényismeret, azaz természethistória az ifjúság számára. Pozsony, 1842. [59] Károlyi Sámuel: A' vegytan alapvonalai mindennemű ifjúság számára, Sadebedk M. után. Pest, 1843. t60] Reischer Endre: Mezei gazdát érdeklő növény-állati vegytan és elemtan. Pest, 1844. [61] Nendtvich Károly: Az életműtlen műipari vegytannak alapismeretei. Pest, [62] Irinyi János: A vegytan elemei. Nagyvárad, é. n. [63] Szennert Ker. János: Elemi vegytan. Buda, 1847. [64] Peregriny Elek: Természettörténet az ifjúság tanítására és használatára. Pest, 1847. [65] Berde Áron: A chemia iskolája magány és iskolai használatra, Dr. Stöckhardt után. Kolozsvár, 1849. 166] Wartha Vince: Az égési tüneményről. Termtud. Közi. 1871. 257. o. [67] Szathmáry László: A magyar iatrochemicusok. M. Gyógyszertud. Társ. Ért. 1933. 297. o. [68] Szathmáry László: A chemiai egyenletek jelölése a magyar főiskolákon a XVIII. század végén és a XIX. század elején. M. Gyógyszertud. Társ. Ért. 1933. 3. o. [69] Proszt János: A selmeci bányászati akadémia, mint a kémiai kutatás bölcsője hazánkban. 1938. [70] Morariu, Olimpiu: Un medic luxemburgez in Ardeal, André Étienne. Cluj

7 1935. 538-