Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

a magyar nyelv megújításában, a tudományok kifejezésére alkalmassá való tételében. Minthogy erről egy régebbi cikkemben részletesebben szóltam, itt csak utalni kívánok rá [74], Másfél évszázad telt el a magyar kémia úttörőinek működése óta. Emléküket a feledés homályából kiemelni kötelessége a kémiát ma művelő, terjesztő magyaroknak. Cikkem is beletartozik a kémia története hazai kutatóinak abba a törekvésébe, hogy megismertesse az úttörőknek, a kémia alapjai hazai lerakóinak személyét, munkáját azokkal, akik ezeket az akkor lerakott alapokat használhatják fel ma, amikor elsajátítják, művelik hazánkban a kémia tudományát. IRODALOM [1] Segner, Johann, Andreas: Einleitung in die Natur-Lehre. II. Aufl. 1754. Göttingen. [2] Sartori Bernard: Magyar nyelven filosofia. Eger, 1772. [3] Házi különös orvosságoík. 5. kiad. Kolosvár. 1773. [4] Reineggs, Jacob: Systematis chemici. Tyrnaviae, 1773. [5] Rollin Károly: Gyermekek' Fisikája. Ford. Szönyi Bénjamin. Posony, 1774. [6] Piller, Mathias: Ten tarnen publicum. Tyrnavens. 1775. [7] H. Gy.: Természetnek és kegyelemnek Oskolája. Győr, 1775. [8] Sulzer, Johann, Georg: A' természet munkáiból vétetett erköltsi elmélkedések. Ford: Sófalvi Jó' sef. Kolo' svárott, 1776. [9] Molnár János: A' természetiekről. Posonyban és Kassán, 1777. [10] Elementa Históriáé Naturalis. Budae, 1778. [11] Sulzer, Johann, Georg: A

: természet szépségéről való beszéllgetések. Ford Sófalvi Jó' sef. Kolo' svár, 1778. [12] Elementa históriáé naturalis. Buda, 1780. [13] Molnár, Joan. Bapt.: Oryctologicon. Buda. 1780. [14] Maikó Pál: A' mennykőnek mivoltáról 's eltávoztatásáról való böltselkedés, magyarázta Révai Miklós. Posony és Kassa 1781. [15] A' természetnek vizsgálatjára és helyes esmértetésére Vezérlés a' magyar nemzeti oskolák számára. Buda, 1781. [16] M. J. (Molnár János): A' természet három országának rövid ismertetése. Kezdet gyanánt. Magyar Könyv-Ház IV. szak. 1750., 1783. [17] Benkő Ferencz R. P.: Werner Ábrahám Urnák a' köveknek és értzeknek külső megismertető jegyeiről írott szép és igen hasznos íkönyvetskéje. Kolo' svárott, 1784. [18] Heeckel István: A' salétrom-főzésnek leg-könnyöbb és legbizonyosobb módgya. Ford. Rácz Sámuel. Pest, 1786. [19] Benkő Ferencz Sz. R. P.: Magyar Mineralógia az az a' Kövek' 's értzek tudománya. Kolo' svárott, 1786. [20] Jeney György: Természet könyve. Pest, 1791. [21] Zay Sámuel: Magyar Mineralógia, avagy az ásványokról való tudomány. Komárom, 1791. [22] Váli Mihály: Házi orvosszótárotska. Győr. 1792. [23] Édes Gergely: Természet könyve, Kassa, 1793. [24] Étienne, Andreas: Elementa Chymiae. Claudiopolis, 1795. [25] Schulz Kristián: A' természetről való 'beszélgetéseik. N. Szeben, 1795. [26] Mitterpacher, Ludovicus: Primae lineae históriáé naturalis. Buda, 1795. [27] Gren, Friedrich Albrecht Carl: Grundriss der Chemie. Halle, 1796. [28] Derczeny, Johann: Über Tokays' Weinbau dessen Fexumg und Gährung. Wien, 1796. [29] Derczeni Derczeni János: A tokaji bornak termesztéséről, szűréséről és forrásáról. Magyari.l Ö. F. G. P. P. Kassa, é. n. [30] Horváth. J. Bapt.: Summarium elementorum Physicae comprimis, Buda, 1798. 537-