Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

Már tisztultabban fejezi ki száz év múlva magát Molnár János fizikájában: »A' tűz a' test apró részeinek iszszonyu sebeségü buzgó mozgásában áll . . . A' melegség tsak annyiba különbözik magától a' tűztől, hogy a' test részeinek gyengébb mozgásával jár.« Sartorit is idézhetjük, ő — a többi között — azt is mondja, hogy a tűznek »a' formája a' sebess mozgás«, a részecskék »erőssen megüttetnek' s meg-indíttatnak, származik a' .... testekben a' meleg«. . , 3. Atomisztika Ma gyakran szokás azt mondani, hogy Demokritos atomtanát a XIX. század elején újította fel Dalton. Ez így téves, hiszen már Boy le óta általánosan használt volt. Tanúsíthatja ezt Zay Sámuel is, aki 1791-ben ezt ír4a: »Kémiásoknál három-féle részei vágynák a' testeknek, úgymint . . . Ultimae az az ollyanok mellyeket már kissebb részekre el-osztani nem lehet.« Dalton azzal vitte tovább az atomelméletet, amennyiben megállapította, hogy minden elemnek más-más nagyságú, jellegzetes súlyú atomja van. Ez sem egészen új azonban, hiszen már Sartori is szól arról, hogy az anyagoknak jellegzetes nagyságú és alakú részecskéi vannak. Szerinte »a' víznek részetskéi mind egyenesek, az olajnak részetskéi ellenben ágosak«. A XIX. század legvégén az atomelmélet elfogadottsága a hazai irodalomban csökken, a kontinuum-elmélet tör előre, az atomelméletet a hőelmélet tartotta fenn. Ügy gondolták ugyanis, hogy a hőanyag az atomok közé fészkelődik, ezzel azok távolságát növeli, vagy azokat egymástól teljesen el is szakítja (párolgás). Kémiai rendszerzés az egyes művekben Amikor a tárgyalt időszak kémiai ismeretterjesztő irodalmának korszerűségét vizsgáljuk, nem vehetjük jellemzőnek a felölelt anyag mennyiségét, ezt ugyanis a szerző tudományos felkészültségén kívül a könyv terjedelme, célja stb. szabja meg. Annál inkább jellemző azonban az, hogy milyen alapelvek szerint rendszerezi az előadott anyagot, s az általános kérdésekben milyen felfogást mutat. A rendszerezést tekintve, a tárgyalt időszak könyvei nem nagy eltérést mutatnak. Alig van egy-két mű, amelyik lényeges vonásban térne el az általánosan elterjedtől, általánosan elfogadottól. Ma is használatos felosztás, amely a természet tárgyait három csoportra: állatok, növények és ásványok »országára« osztja fel. Ebben az időben ez a beosztás a kémiai anyagokra is vonatkozott. így a hamuzsírt a növényvilág, a szódát az ásványvilág, a foszforsavat az állatvilág anyagai között tárgyalja még Kováts is az 1807-ben megjelent Magyar Chémiában. Természetesen a szerves vegyületek is eredetüknek megfelelően kerültek tárgyalásra. így a hangyasav az állatvilágban, homológja, az ecetsav viszont ettől teljesen elkülönítve, a növényvilágban tárgy altatott. 525-