Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Bende Sándor: A Cyprinus Carpio fejbelének makroszkopikus és mikroszkópikus anatómiája

és hátrafelé, a felső portio felfelé és hátrafelé húzza a maxillaret. Amikor a maxillare lefelé húzódik, magával húzza a mély oldalszalagokat, aminek következményeképpen lefelé húzódik az orrmánynyélcsont is s az orrmány kinyúlik. A maxillare emelkedésekor a mély oldalszalagok meglazulnak, az orrmánynyélcsont felemelkedik, az orrmány viszszahúzódik. 2. A középső izomréteg a felületes izomréteg alatt fut. Eredési helye a praeoperculum magasabb részén van. Széles-ina a dentale processus coronoideusán tapad. Működés tekintetében a dentale emelő izma. 3. A mély izomréteget az előbbi izmok teljesen befedik. Részben a hyomandibularen és a praeoperculumon, részben a pterygoideumokon ered s a dentale belső felszínén tapad. Összehúzódásakor záródik a szájnyílás s egyben visszahúzódik az orrmány. 4. A musculus geniohyoideus. Az előbbi három izomcsoporttal szemben nem a viscerocranium oldalán, hanem a nyelvcsonti készülék jobb- és baloldalán ered. A kétől dalról érkező izomnyalábok a középvonalban egymás mellé simulnak s aztán a dentale belső széléhez futnak. A m. geniohyoideus lefelé húzza a dentalet, ezáltal a szájat nyitja, de ugyanakkor kinyúlik az orrmány is. (A szájorrmány-készülék részletes leírását és mechanikáját 1.: J. Fiebiger, Über den Bau und Mechanik des Karpfenrüssels c. munkájában.) [5J. A szájorrmány-készülék idegellátását a nervus trigeminus ágai biztosítják. Az alsó ajakhoz a n. trigeminus ramus mandibularisa halad. A nervus mandibularis a dentale belső oldalán ramus mandibularis externusra és ramus mandibularis internusra hasad. A vékonyabb külső ág a dentale alsó élét beborító bőrben rostolódik fel. A belső vastagabb ág belép a canalis dentalisba, majd a foramen dentale externumon keresztül a dentale külső felszínére jut, ahonnan belesugárzik az alsó ajakba. A felső ajakhoz főtömegében a nervus trigeminus ramus maxillarisából érkeznek az idegek. Mivel azonban a maxillare felső vége mögött a ramus maxillaris összeolvad a nervus palatínus VII-el, a facialistól viscero-sensibilis rostokat is kap. Ugyancsak résztvesznek a szájorrmány-készülék beidegzésében a rostrum csúcsát behálózó truncus supraorbitalis idegágai is. c) A szájüreg és szervei A ponty szájürege a priamer szájüregnek megfelelő egységes üreg. Elülső része a tulajdonképpeni szájüreg, hátulsó nagyobb része a kopoltyú, ill. a garatívek területére eső garatüreg. A tulajdonképpeni szájüreg alapját a nyelvcsonti készülék csúcsa és a dentale között húzódó izmok, oldalfalait a jobb-, ill. baloldali maxillare, az ectopterygoideum, az articulare és a metapterygoideum, felső falát a vomer s részben az entoptervgoideum alkotja. A száj üreget nedves, ragadós vékony nyálkahártya béleli ki. A nyálkahártya belsejéből átcsillog az erek és az idegek dús hálózata s jól látszik pigmentáltsága is. A nyálkahártya általában az egész szájüregben redőmentes, csupán a felső ajak mögött emelkedik ki egy kb. 3—4 mm magas redő. 503-