Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: A hortobágyi halastavak algái és a halhústermelés kapcsolatai

kesítik. Sok ezer vagon takarmány fecsérlődik így el. Vizsgálataimból kimutatható, hogy a plankton lények mennyiségi állapota mellett azok kvalitatív viszonyai is figyelembe veendők. Hiába szaporodnak el ugyanis ezidőtájban a Cyanophyceák (VII. sz. tó) és az Euglenophyceák (I—II. sz. tó), ezek nem helyettesíthetik a minimum körül álló kiváló Chlorophyceás táplálékot. A negyedik időszak július közepétől augusztus végéig, az ötödik innen a lehalászásig tart. Az alacsony természetes hozamú tavakat tehát egyedül takarmányozással döntően aligha változtathatjuk meg, mert az ilyen tavakban a szervezetek a takarmányt is rosszabbul használják fel. Ilyen tavakban sokkal jobb eredményt érhetünk el, ha először trágyázunk, mert ezúton a mikroszkopikus élővilágot, a természetes táplálékmennyiséget fokozzuk. A trágyázás a természetes hozam emelésének a módja halastavainkban. Csupán ezután takarmánvozzunk, mert ezután már a takarmányozás jobb hatásfokú lesz. Az elmondottakból következik, hogy a jó természetes hozamú tóban, mint a hortobágyi VII. sz. halastó, többet takarmányozhatunk, mint a gyengébb természetes hozamú I—II. sz. halastóban. V. Néhány javaslat a termelőképesség fokozására Nagyon éles hozambeli eltérések tapasztalhatók a megvizsgált halastavakban, pedig egymás közelében fekszenek és tápláló vizük is azonos tiszavíz. A termelőképesség fokozásának kísérletes megvizsgálására az alábbiakat javasolnám, feltételezve a tavak egyforma, egyidőben történő vízellátását, valamint a próba- és lehalászások egyidőben történő elvégzését. 1. Mindkét halastóból lehetőleg kéthetenként azonos módon történő vízminták vétele, azok kémiai, botanikai és zoológiai feldolgozása. A tavak hasznosítható CO-> forgalmának a megállapítása. 2. A nádas kémiai vizsgálata, valamint a mikroszkopikus növényés állatvilágnak a feldolgozása. 3. Milyen hatású az I—II. számú halastó 19 kataszteri holdnyi nádasa a kihelyezett halak fejlődésére? A nádasban, a nádas és a nyiit-víz érintkezésénél, valamint a nyiltvízben azonos nagyságú területek körülkerítése, azokba azonos számú és fejlettségű ivadékok kihelyezése, s a halak fejlődésének rendszeres ellenőrzése mind a három térben. 4. Mindkét halastóban azonos nagyságú, elkerített területen élő halaknak meghatározott kinttartózkodás után történő kölcsönös kicserélése abból a célból, hogy milyen hatással van az új környezet a halak további fejlődésére? 5. Mindkét tóban a fenék fizikai alkatának, ásványi sógazdagságának, rothadó szervesanyag tartalmának, vegyhatásának. 0> tartalmának és ellátottságának, valamint élővilágának a vizsgálata. A halastavak vize és a fenéktalaj ugyanis egymással szorosan összefüggő produkciósbiológiai egység. 458-