Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Hortobágyi Tibor: A hortobágyi halastavak algái és a halhústermelés kapcsolatai

Az átlátszósági vizsgálatok szerint az I—II. sz. tó fényviszonyai lényegsen rosszabbak, mint a VII. sz. tóé. Utóbbi vize kevésbé zavaros. Az I—II. sz. tóban a fehér porcelánkorong januárban már 4 cm mélyen nem látszott. Az átlátszóság áprilisban érte el a mélypontot: 3.8 cm. A víz júliusig tisztul. A júliusi átlátszóság 6,5 cm; innen fokozatosan csökken. Decemberben, januárban 4 cm. — A VII. sz. tóban a víz októberben volt a legzavarosabb. A fehér korong 7,5 cm mélyen türit el a szem elől. Januárban és áprilisban a víz a legtisztább: 18, ill. 19 cm. Júliusban 8,5 cm. Az átlátszóság a VII. sz. tóban január—áprilistól októberig fokozatosan csökken, innen emelkedik. Az I—II. sz. tóban áprilisban a legrosszabbak a megvilágítási viszonyok, míg ugyanakkor a másik tóban a legjobbak. Ugyanilyen állapotokat látunk télen' is. Az I—II. sz. tóban a lebegő iszap mennyisége sokkal több. A megvilágítási viszonyokkal függ össze a szint növényeinek nyári elszaporodása is. Az I—II. sz. tóban az optimálisnál rosszabb megvilágítási viszonyok, az ezzel együtt járó csökkent asszimiláció, kevesebb O) termelés nagyobb teret enged a bomlási folyamatoknak, s nyárra rohamosan alászáll a Chlorophyceák száma, míg a szennyezettebb vizeket kedvelő ostorosok hirtelen az élre törnek. A szennyezettebb vizet előnyben részesítő Cyanophyta is elszaporodik. A VIT. sz. tóban a bomlási folyamatok kisebb mérvűek, az ostorosok nem is szaporodnak el jelentősen. A kisfokú szennyeződés hatására viszont a kékalgák ugranak ki. A (-szint, a phytoplankton lényei a hortobágyi VII. sz. tóban, amely átlag 1 m mély, a nyári hónapokban még a fenéken is az optimálisnál nagyobb fénymennyiségben részesülhetnek. Ez általában áll a többi hazai halastavakra is. A túl erős fényben a szervesanyag termelés viszont már csökken, ami különösen a napforduló idején, június 2l-e körül kulminálhat. A phytoplankton kevesebbet termel, csökkent minőségű táplálék jut a fejletlenebb állatok számára s így a halak elesége is romlik. Mivel a halhozamot kedvezőbb környezeti feltételek biztosítása révén a planktonszervezetek elszaporításával, valamint szerves és szervetlen tápsók segítségével a planktonszervezetek tömeges tenyésztésével fokozhatjuk, elsőrendű feladat különösen az I—II. számú halastó javítása, majd trágyázása. Egyedül takarmányozással a halastavak hozama korlátlanul nem fokozható. Megfelelő természetes táplálék (mikroszervezetek) nélkül a takarmány ugyanis nem használódik jól ki. IV. Az algológiai vizsgálatok jelentősége a halastavak takarmányozásában és trágyázásában Erős szerint »A ponty természetes táplálékát a vízben élő alsóbblendű növényi és állati szervezetek alkotják. A takarmány, amit a tóba juttatunk, csak kiegészítő tápláléknak tekinthető. A ponty emésztőszervei a természetes táplálék megemésztéséhez alakultak ki és a kiegészítő táplálékként szereplő takarmányt csak akkor emésztheti meg 456-