Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

d) A kalandok után, Olivér tisztalelkű, romlatlan marad. Vannak jó emberek, akik pártfogolják. Örökséghez jutva, élvezi az »erény jutalmát«. Ez utóbbi jelenti a romantikus, nem reális vonást, törést, — ebben mutatkozik meg a polgári közönségízlésnek tett engedmény Dickens részéről. A NICKLEBY MIKLÓS-ban a kegyetlen, durva, üzleties nevelő kíméletlen elítélése bír különös pedagógiai érdekkel. Az anyagias, valóságos uzsorás pedagógus, Squeers nevelői módszereit mutatja itt be az író. Ez az iskolamester üzletnek tekinti a nevelést. Lehetőleg törvénytelen, vagy olyan gyermeket vesz magához jópénzért, akikkel a szülők nem törődnek. Éppen egy vendéglőbe vezet el a történet, amikor a tanító gondjaira • bízott gyermek tüsszent. A tanító ráförmed, mire a gyermek sírni kezd. Erre még jól el is veri ráadásul a tanító. Egyszercsak új »kuncsaftot« jelent a pincér és ekkor képmutató módon a tanító megváltozik, egyszerre az idegen előtt kedves lesz a gyermekhez; a gyermek sírását azzal magyarázza, hogy a szüleitől való elválás miatt fakadt könnyekre. Az idegen látogató két mostohagyermekét akarná rábízni a tanítóra. Az étvágy nálunk nem számít — mondta Squeers. Dickens hozzáteszi, ez igaz is, mert akármennyi volt a gyermekek étvágya, az adag mindenképpen nagyon kicsi. Squeers intézetében csak egyszer egy évben írhattak haza a gyermekek, Karácsonykor, akkor is csak azért, hogy megírják, milyen jól vannak. (IV. fejezet.) A főhős, Nickleby Miklós, odaszegődött ehhez a durvalelkű uzsoráspedagógushoz, de nem sokáig bírja nézni a kíméletlenséget, verést. Az egyik gyermeket, Smike-t, megszabadítja a főnöke kezei közül, majd a gyermekkel együtt otthagyja az »iskolát«. Következő regényében egy kislány, a kis Nell szomorú élete, örömtelen gyermekkora nyer megrendítő, realista ábrázolást. (Az »ÓDON RITKASÁGOK BOLTJA« c. regényében, angol címe: »Antic curiosity shop.«) Az író mindjárt a regény elején hangot ad a szegény gyermekek sorsa iránti részvétének, annak, hogy mennyire káros következményekkel jár az időelőtti súlyos gondokban való őrlődés: Az id. regény I. fej.-ben (10. 1.) ezt olvashatjuk: »mindig elszomorít, valahányszor azt látom, hogy a pólyából alig kikerült gyermekeket rászorítják az élet komoly foglalkozásaira. Ez kárára van bizalmuknak és természetességüknek, s arra kényszeríti őket, hogy résztvegyenek gondjainkban, mielőtt képesek lennének résztvenni örömeinkben ...« Azt is látja azonban Dickens, hogy a gyermek komolyabb foglalkoztatásának mélyebb társadalmi okai vannak, a szegény embereknél ez szükségszerű következménye a család gazdasági helyzetének. A kis Nell gyermekkora magánosan, örömtelenül múlik. Erőtlen kis alakjára valósággal rátelepszik a félelem, a korai gondok egészen elnyomják kedélyét. Nagyapja kártyaszenvedély rabja lesz. Az uzsorás Quilp kihasználja ezt és tönkreteszi őket. 39