Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve, 1895—1955

A legfrisebb adatokat összehasonlítva a régebbiekkel, vagyis a gépesítés időszakát egybevetve a gépesítetlen időszakkal, a minőségi és általános szivarok mennyiségi arányát tekintve, fordított arány jön létre. Persze, sok más is befolyásolja, vagy befolyásolhatta ezt a változást. Pl. a kereslet és kínálat változása egyes fajták iránt, a rentabilitás, stb., de mégis tükrözi bizonyos mértékig a társadalom arculatát és a termelés célját is. 1895-ben, a gyár első teljes termelési évében, kapacitás szempontjából az ország legkisebb dohánygyára volt. A szóban lévő termelési évben a debreceni dohánygyár évi feldolgozásra 7 912 q nyersanyag dohányt kapott, a budapest-ferencvárosi dohánygyár 2 543,4 q, a temesvári 2 229,8 q, az egri dohánygyár mindössze 17,3 q-t kapott. Erre utal a hivatalos statisztikának a munkáslétszám alakulásával foglalkozó része is. Az egri dohánygyárban 1895-ben 193 munkást alkalmaztak; 168 nőt, 20 gyermeket és 5 férfit. Ugyanakkor a nagyobb dohánygyárakban (Debrecen, Budapest-Ferencváros) 1200—1300 munkást foglalkoztattak. 1895-ben az egri dohánygyárban 2 366 200 darab minőségi szivart és 2 831 300 általános árjegyzékbeli szivart készítettek. Ha ez utóbbit is minőségi szivarra számítjuk át, összesen 2 932 460 darabot készítettek. Ebből az egy főre eső termelés darabban: 15 194. Ez az egy főre eső termelés lényegesen kevesebb, mint a már jól bevált üzemekben. Ez érthető is, teljesen új üzemről van szó, amelyben a munkások még nem sajátíthatták el a termeléshez szükséges precizitást, kezdetlegesebb a technológia, nincsenek megfelelően a tárgyi feltételek sem biztosítva. A Dohány jövedéki Központi Igazgatóság úgy próbált segíteni ezen a helyzetes, hogy egyrészt kiváló dohánygyári munkásnőket helyezett át a kassai, debreceni, pesti, stb. dohánygyárakból, másrészt pedig nyolc hetes »bedolgozási« időre tanoncokat vett fel [14]. Milyen a termelés színvonala az I. világháborút megelőző időszakban? 1910-ben 31 836 548 darab minőségi szivart és 2 039 500 darab általános árjegyzékbeli szivart készítettek az egri dohánygyárban [15]. Ez minőségi szivarra átszámítva: 32 244 448 darab. Ha ezt a mennyiséget a gyár első termelési évének — 1895. — eredményeivel összehasonlítjuk, azt látjuk, hogy közel tizenegyszeresére növekedett az egy évben előállított késztermék mennyisége. Pontosabban: ha 100-nak vesszük az 1895. évi termelési szintet, 1910-ben, vagyis 15 év alatt 1 099,6 százalékkal növekedett a termelt szivarmennyiség. Ez nemcsak és nem is elsősorban termelékenység emelkedés volt, hiszen ugyanolyan kézi erővel dolgoztak 1910-ben is, mint 15 évvel korábban. A kész termék évi mennyiségi növekedése főleg több munkaerő alkalmazásának volt az eredménye. A termelés bővítése, több munkáskéz foglalkoztatása, s a munka intenzitásának fokozása képezte alapját a termelés növekedésének, 1895-ben 193 munkással dolgozott a gyár, de 1910-ben már 781-el [16]. Nőtt a munka intenzitása, s a munkások is egyre jobban elsajátították a szivargyártás precizitását, s ezzel igazolhatjuk elsősorban az egy főre eső termelés növekedését. 379-