Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

[30] Egy festménye bátyja (Sándor) tulajdonában van, a többi képei Pestre kerültek, jelenleg még ismeretlen helyre. [31] Zbiskó József szóbeli visszaemlékezése. [32] Búzás Gyula szóbeli visszaemlékezése. [33] Az 1932-es novemberi előadásról van szó, melyben Grósz Ernő a Szovjetunió 15 esztendejét értekelte. [34] Archív. A. III. 17/8. szám. [35] Karaszek Mihály szóbeli visszaemlékezése. [36] Grégász József szóbeli visszaemlékezése. [37] A Kommunista Internacionálé 1936-os határozata a KMP-ről. [38] Archiv. A. XIV./3/25/1936/8. szám. [39] Archiv. A. XIX./3/34/1936/4. szám. [40] Uo. [41] Uo. [42] Bodonyi József szóbeli visszaemlékezése. [43] Uo. [44] Balázs Sándor szóbeli visszaemlékezése. [45] Archív. A. XVII. 1./1937/86. sz. [46] Archiv. A. XVII. 1/1938/58. szám. [47] Egri Népújság 1939. decemlber 11. szám. [48] Eger 1934. június 7-i száma közli, hogy az egri Polgári Asztaltársaság elhatározta, hogy a vár nyugati bástyáján »Trianoni Kereszt «-et állít fel, amelyen »Nagy ma gyarország fehér képéből feketén emelkedik ki a csonka ország.« [49] Eger, 1934. február 11. szám. [50] A levél Bodonyi József tulajdonában van. [51] Tüdejét megtámadta a kór; Budapesten is kezeltette magát, de teljesen nem tudták kigyógyítani. [52] Balázs Sándor szóbeli visszaemlékezése. [53] Archiv. 25 258. szám. [54] Lásd: Bm. 5999/1944. VII. res. számú rendeletét. [55] Archiv. 11 027. szám. [56] Archiv. 14 798. szám. [57] Archiv. 14 798. szám. [58] Pénz Dezsőné szóbeli visszaemlékezése. (Hasonló értelemben nyilatkozott Pénz Dezső, Grégász Józsefné, Grégász József és Karaszek Mihályné is. [59] Szántó Imre, Kézirat. [60] Grégász József szóbeli visszaemlékezése. [61] Hajnal Mihály mondja el, hogy 1937-ben a város polgármestere felajánlott Balázs Ignácnak egy igen jó fizetésű állást (kb. (havi 200 pengő) azzal a feltétellel, hogy hagyja abba a forradalmi tevékenységét, adja fel kommunista nézeteit és szakítson baráti körével. Ő ezt az ajánlatot visszautasította. (Hasonlóképpen nyilatkozott erről Balázs Sándor is.) SZOKODI JÓZSEF: Ignaz Balázs Der Aufsatz schildert den Lebensweg des illegalen Kommunisten aus Eger, Ignaz Balázs. — Seine politische Laufbahn beginnt mit der Organisierung der illegalen Kommunistenbewegung der Stadit, obzwar er nur in den Jahren 1931—32 einen intensiveren Teil darin nimmt. Seit 1935 ist I. Balázs einer der Organisatoren und Lenker der illegalen Arbeit in Eger. Ein ideologisch gutgebildeter Kommunist, hält er illegale Vorträge, fülhrt die politische Agitation unter den Werktätigen und ist mit an der Arbeit der illegalen Presse beteiligt. I. Balázs gehört zu denen, die die rechte sozialdemokratische Führung bekämpfen. — Nach dem Ausbruch des II. Weltkrieges wird er unter Polizeiaufsicht gestellt, öfters interniert, schliesslich nach Sachsenhausen deportiert und Ende März 1945. dort hingerichtet. 374-