Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: Adatok az egri munkásmozgalom történetéből. (Balázs Ignác élete)

igen színes volt — attól függött, hogy milyen foglakozású egyénnel vették fel a kapcsolatot. Általánosan alkalmazott módszerük — amit az illegális viszonyok kénvszerítettek a pártra —, a négyszemközti beszélgetés volt. Egyedül, vagy legfeljebb párosával keresték fel azokat, akiket be akartak szervezni a pártba, vagy szimpatizánsnak akartak megnyerni. Ez a konspiráció egyik szabályának helyes alkalmazása is volt. Az illegális sajtótermék, röpcédula, vagy V. S. bélyeg továbbadására csak akkor került sor, amikor meggyőződtek az illető őszinteségéről és így biztosítékot kaptak a rendőrségi feljelentés ellen. A szervező és propaganda munka eredményeként 1931. május 1-én, 12 évvel 1919. május 1. után ismét megjelentek a város különböző részein a falakon a plakátok és a jelszavak: »Éljen a vörös május!« »Éljen a forradalmi Magyarország!« »Éljen a kommün!« [13]. 1932. szeptemberében Felnémeten szórtak röpcédulákat [14], Ugyanebben az évben több községben is megindul az illegális munka, amit az Egerben megalakult kommunista pártsejt irányít. A kommunisták illegális összejöveteleket tartanak, ahol előadások hangzanak el Marx gazdasági tanairól, a bolsevizmusról, a dialektikus és történelmi materializmusról stb. Grósz Ernő, aki ideológiailag igen jól képzett kommunista volt, 1932-ben nyolc előadást tartott a fenti témákból. 1932. novemberében ünnepi előadáson emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról. Az előadó ugyancsak Grósz Ernő volt, aki »A bolsevizmus 15 éve« címmel ismertette a Szovjetunió gazdasági és politikai fejlődését és helyzetét [15]. A rendőrség és a helyi reakció azonban nem nézte ölbetett kézzel a kommunisták propaganda munkáját. Okolicsányi Imre alispán 1932. áprilisában szükségesnek tartja, hogy felhívja a törvényhatóság figyelmét a kommunistáknak »az elmúlt félév folyamán a vármegye területén folytatott nagyobb szabású agitációjára« [16]. Az Eger című helyi újság pesszimista hangon ír arról a szellemi változásról, ami a közelmúltban az egri lakosság körében végbement. »Az egri nép — írja a lap — mélyen vallásos volt egészen a közelmúlt időkig.« Hogy csak volt, annak »a mindjobban elharapózó szocialista izgatás« az oka, amely »titkos utain és sötétben forgatja fel az egyszerű lelkeket...« [17]. Ügy ír a szocialista »izgatásról«, mint amely a maga jól kigondolt »demagógiájával« az életnek »évszázados, becsületes alapjait« fenyegeti [18]. Az egri reakció nagy ovációval fogadja Sallai és Fürst elvtársak letartóztatását és kivégzését. »Senki sincs, aki józan ésszel azt merné állítani, hogy a járványok ellen való védekezés bűn« — írja az Eger [19]. A klerikális reakció is mozgósítja erőit. Űj lendülettel lát munkához a Katholikus Népszövetség egri csoportja, amely a »kommunista aknamunka« ellensúlyozásaként a katholikus világnézeti erők egyesítésére törekszik [20]. A reakció fokozódó kommunistaellenes akciói is mutatják a mozgalom biztató fejlődését. Ezt a fejlődést azonban átmenetileg megakasztották az 1932-es nagyarányú letartóztatások, amelynek az egri illegális kommunisták közül is nagyon sokan áldozatául estek. Egerben 359-