Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

megyek. Szamár az, aki megy. Menjenek az urak és a papok!« A bíróság Verest három évi börtönre ítélte ezért a kijelentéséért [94]. A miskolci katonai körletparancsnokság 1920. január 4-i távirata szerint »Heves megyében Huszárvecs község lakossága a sorozáson való megjelenést megtagadta«. Az ellenszegülő lakosságot karhatalom állította elő a sorozásra [95]. A bíróság 1920. februárjában Bóta József egri földművest azért vonta felelősségre, mert a putnoki vonaton egy nagy utazó társasághoz azt a felhívást intézte, hogy »sorozásra nem kell menni«. Bóta két havi fogházat kapott [96]. 1920. januárjában a terrorválasztás eredményeképpen az egri választókerületben dr. Nagy János teológiai tanár, a keresztény nemzeti egyesülés pártja jelöltje, a gyöngyösi kerületben dr. Bozsik Pál plébános, a hatvani kerületben dr. Somogyi István gyöngyösi ügyvéd, a keresztény nemzeti egyesülés pártja jelöltje, a hevesi kerületben Mayer János államtitkár, a kisgazdapárt jelöltje, a pétervásári kerületben Plósz István aldebrői kisgazdapárti földbirtokos és a tiszafüredi kerületben Vedlik Béla kisgazdapárti tiszanánai községi főjegyző kerültek be a nemzetgyűlésbe. A Keresztény Nemzeti Egyesülés 32 740 és a kisgazdapárt 53 033 szavazatot kapott Heves megyében [97], Horthy Miklóst a különítményes bandák segédletével 1920. március 1-én államfővé, kormányzóvá választotta a parlament. A magyar nép legelvetemültebb hóhéra, az ellenforradalom legvérengzőbb különítményeinek vezére lett Magyarország fasiszta diktátora, aki április 11-én újból ellátogatott Egerbe, hogy részt vegyen a nemzeti hadsereg eskütételén. Miközben a helyőrség, az újonnan felállított 14. gyalogezred zászlót szenteltetett a törvényszéki palota közelében lévő vásártéren, az egri börtönökben kommunisták százai raboskodtak. Az ügyészség jóval az ünnepély megkezdése előtt a politikai foglyokat a vásártérre néző oldalról mind áttelepítette a fogház ellenkező oldalára, hogy a rabok, ha netalán szándékukban volna, akkor se zavarhassák az ünnepséget. Fehér tisztek (akik erről az egész áttelepítésről nem tudtak) mégis hallani vélték, hogy a rabok a Himnusz éneklése közben az Internacionálét dúdolták. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a fehérek részéről provokáció történt; egy jóhangú énekest felbéreltek, hogy a törvényszék ablakából énekelje az Internacionálét. Ez az aljas provokáció szolgáltatott aztán ürügyet a foglyokkal való újabb kíméletlenségekre. A fogház három napos katonai megszállás alá került. A fogházőröket állig felfegyverzett katonák váltották fel. Három nap, három éjjel sem étel, sem ivóvíz, sem pedig" mosdó víz nem állt a foglyok rendelkezésére. Közben a fehér tisztek kedvükre komiszkodtak, verekedtek. Giffka Ferencet arcul verték, hogy vért köpött. Cseglédi Lajos volt fogházőrön próbaakasztást hajtottak végre. Csirmaz Dezső, volt forradalmi törvényszéki bírónak kihallgatása közben lovaglóostor nyelével verték az ujja hegyét [98]. Heves vármegye közigazgatási bizottságának 1920. április 12-én tartott rendes gyűléséről levelet írtak a belügyminiszternek, amelyben mint való tényről számoltak be az április 11-í provokációról, s arra kérték a minisztert, hogy »a legsürgősebben intézkedjék az ügyészségnél letartóztatásban lévő kommunisták szigorúbb bánásmódban leendő 22* 346