Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A fehér terror rémuralma Heves megyében 1919—1921

egyént utóbb a Várba kísértek át internálótáborba leendő továbbítás céljából. A Várban külön 1919. augusztus elejétől az év végéig állandóan 300 egyén raboskodott. Egyetlen nagy raktárhelyiségbe zsúfolták őket össze. A Népszava október hó folyamán »Az egri igazságszolgáltatás« cím alatt cikket hozott az egri teletömött fogházakban sínylődő rabokról, kiknek nagy részét »személyes bosszúból származó feljelentésre« tartóztatták le [52]. A klerikális Egri Népújság október 25-i számában durva hangon utasítja vissza a Népszava állításait és szemforgató módon azt meri állítani, hogy »hatóságaink figyelme folytán a leghumánusabb elbánásban részesülnek« [53]. A Népszava november 7-i száma aztán leírja az egri börtönökben uralkodó siralmas állapotokat: »...Az első vármegyei fogház piszkos, nedves és cementpadlózatú celláiban rothadt szalmán 250 ember sínylődik. A siralmas odúk a férgek ezreivel vannak tele. A szerencsétlen foglyok nagyrésze a piszoktól bőrbajt és egyéb betegséget kapott. Az élelmezésük gyalázatos. Ha a hozzátartozók nem élelmeznék őket, éhenhalnának, mert a fogházi koszt élvezhetetlen. A »nyújtó«-nak nevezett cellában vallatnak Sólyom Petiék. A gúzsba kötött embereket úgy helyezik el, hogy a talpukra és meztelen testükre 100—150 botütést verhetnek bikacsökkel. Kínzás előtt a delikvens fejére katonahátizsákot helyeznek, hogy jajkiáltásait felfogják és ne hallhasson ki semmi .. . « [54]. A hírhedt 4039/1919. M. E. sz. kormányrendelet 7. §-a kimondja, hogy »a kommunista bűnügyek a gyorsított eljárás szabályai szerint folytatandók le« [55]. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs, az ítélet a kihirdetés után azonnal jogerős. A gyorsított bűnvádi eljárás szabályai szerint működő rendkívüli törvényszéknek öt tagja volt, elnök és négy bíró, ezenkívül pótbírája és jegyzőkönyvvezetője is. Egerben az _ötös tanács elnöke dr. Miskovics Flóris, bírái: Ficzere Béla, Kiss Balázs, Polák Pál és Búzás Iván, pótbírája dr. Imregh Lajos, jegyzői: dr. Papp Péter és dr. Mlinkó Vencel. Az igazságügyminiszter dr. Imregh Lajos losonci járásbírót az egri törvényszékhez, dr. Fógel Zoltán törvényszéki jegyzőt pedig a kommunista ügyek elintézésének tartamára az egri ügyészséghez osztotta be szolgálattételre [56]. Az ügyészség, miután szeptember elején a politikai foglyokat átvette a karhatalmi alakulatoktól, nyomban munkához látott, s éjjelnappal buzgólkodott. Október hó végéig az egri államügyészségnél 615 olyan ügyet tettek folyamatba, melyben a terheltek kommunisták. A letartóztatásban volt egyének száma 539, akik közül 110-et kísértek át a rendőrhatóságokhoz az internálás kérdésében való határozattal, 68-at szabadlábra helyeztek és 20 vádlottat más államügyészséghez kísértek át [57]. A románok elvonulása után (november 16.) az embervadászat még nagyobb arányokat öltött. A spiclik, a besúgók fáradhatatlanok voltak. Az egri ügyészség 1919. december l-ig összesen 700 kommunista pert tett folyamatba és 168 egyén ellen nyújtott be vádindítványt az ötös tanácshoz [58], Az ötös tanács az ítéletek kiszabásánál jóformán sohasem észlelt enyhítő körülményt. A legsúlyosabban elítéltek: Szatmáry Béla aszta22* 339