Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: A keresztény szocializmus néhány kérdéséről

A keresztény szocializmus számára »csak az a cél fontos, hogy megerősítse számban és anyagi erőben a kisgazdaosztályt, továbbá, hogy lehetővé tegye a mezőgazdasági munkásosztály kiválóbbjai részére a magántulajdon megszerzését« [57]. Már maga ez az elv megfelelő korlátokat állít a birtokszerzési lehetőségek elé, s ugyanakkor kategorikus kijelentésével elejti a nincstelen földmunkások döntő részének földhözjutását. De mi akadályozza ezt? Milyen volt a birtokmegoszlás két véglete 1930-ban Magyarországon? A statisztikai adatokból kiderül, hogy amíg az 1—5 kat. holdig terjedő 540 580 kisgazdaság kezén összesen 1 462 256 kat. hold föld volt, addig mindössze 1 644 biztos (ezer holdon felül) 3 778 567 kat. hold földdel rendelkezett. Ezen belül az egyház kezén 851 321 kat. hold föld volt, míg a hitbizományi birtokok 832 540 kat. holdat tettek ki [58]. Nyilván azt várnánk, hogy a keresztény szocializmus »agrárdemokráciája« kiküszöböli majd ezt a kiáltó ellentmondást. Ez azonban a fenti elv szerint sem következhet be (a három millió nincstelen elesik), amihez még hozzákapcsolódik a nagy latifundiumok sérthetetlenségének elve. Ezt az elvet az egyik szociálpolitikus így indokolja még 1914-ben: »Magyarországon a latifundiumok nagy része királyi adományozás folytán keletkezett és nem a kapitalista fejlődés hatása alatt, s így ezen a viszonyon csak részben lehet változtatni.« [59]. Mikos Ferenc 1934-ben ezt úgy konkretizálja, hogy egy birtokreform nem érintheti az egyházi, hitbizományi és egyéb kötött birtokokat, azok tehát változatlanul megmaradnának [60]. (Ez a birtokterület a legenyhébb számítás szerint is kb. 4,5 millió kat. hold.) Azt, hogy ehhez a birtokterülethez miért nem nyúlhat egy esetleges birtokreform — megváltás útján! —, a szerző különböző, szerény, erkölcsi magyarázgatásokkal kerüli meg, a magántulajdonjog általános hangoztatásával üti el a probléma lényegét. Az egyház tehát kibújt az általa hirdetett keresztény szocializmus gazdasági eszméjének konzekvenciái alól, mégpedig abban a reményben, hogy ha ezt a törekvését elfogadja az »emberiség«, akkor ismét ő lesz az egyedüli és kizárólagos gazdasági és politikai hatalom, s ha vért izzadva is a gazdasági demokrácia »áldásaitól«, ismét neki fog hódolni az egész világ. Magyarországon az 1945-ös földosztás nem ilyen »eszményi« törekvéseket valósított meg, hanem megváltotta azt a 3 millió magyar koldúst, akiknek »megváltását« az egyház istenre bízta, hogy ő maga földi hatalom maradhasson. 1945. után eltűntek Magyarország agrártérképéről a feudalista nagybirtokok, s bár ez nem egyezett a keresztény szocializmus gazdasági demokráciájával, kiderült, hogy igazibb és »eszményibb« annál, amit a keresztény szocialisták örök eszményként könyveltek el. összefoglalás A keresztény szocializmus, mint a katholikus egyház gazdasági és politikai reflexiója a múlt század utolsó évtizedeiben igen felélénkült. A liberalizmus elleni kritikai támadásával azt akarta elérni, hogy a saját múltját igazolva egy reakciós történelmi fordulatot hajtson végre, 325-