Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Földi Pál: A marxi-lenini materialista dialektika lényege: az ellentétek egysége és harca

van mondjuk Budapest és egy giliszta között — értelmetlenség és komolytalan kérdés). De egy objektíve adott egységen belül már a különbség is — a lényegtelen és a lényeges különbség is — ellentmondás, már a különbség is kifejezi, magában rejti az ellentmondást. Az ellentétek belső egysége és harca tehát már akkor is ellentmondást jelent, ha az ellentétek lényegtelen vagy lényeges különbségekként szerepelnek [17], Ebből az következik, hogy elvont, abszolút; teljes azonosság nincs, nem lehet, csupán olyan azonosság van, amely magában foglalja a különbséget, tehát az ellentmondást is, mert a különbség, ha dialektikusan fogjuk fel, már tételezett ellentmondást jelent. Más szóval az azonosság mindig viszonylagos és soha nem abszolút. Mert egyrészt minden azonos önmagával, de egyben különbözik is önmagától, tehát egyben nem is azonos önmagával; másrészt valami azonos lehet egy másikkal, de különbözik is a másiktól, tehát nem is azonos azzal. Ezzel kapcsolatban írta Engels az Anti-Dühring-ben, hogy: egy lény minden pillanatban ugyanaz és mégis más. Például az ember azonos önmagával, de nem is azonos, tehát különbözik is önmagától, mert szakadatlanul változik, állandóan átalakul. Egyben egy meghatározott ember azonos egy másik emberrel, — mondjuk Péter azonos Pállal —, mert mind a kettő ember, de különbözik is attól, tehát nem is azonos azzal, mert Péter nem Pál és Pál nem Péter. Az azonosság és a különbség dialektikus kapcsolata különösen ismeretelméletileg indokolt és fontos. Mert ismeretelméletileg az azonosság és a különbség dialektikus kapcsolatának két vonatkozását, két oldalát, két összefüggését lehet (és kell) megkülönböztetnünk. Ismeretelméletileg a logikus (és dialektikus) gondolkodás szempontjából meg kell különböztetnünk: 1. az azonosság és a különbség azonosságát és 2. az azonosság és a különbség különbségét. A vizsgálódás feladatai határozzák aztán meg azt, hogy az azonosság és a különbség dialektikus kapcsolatának melyik vonatkozását emeljük ki. De soha nem szabad eltekintenünk az azonosság és a különbség dialektikájának egyik vonatkozásától sem. Lenin például a Filozófiai füzetek-ben kiemelve a logika, a dialektika és az ismeretelmélet azonosságának és különbségének azonosságát — a következőket írta: »Marx nem hagyott hátra ,Logikát', de hátrahagyta a ,Tőke' logikáját, és ezt alaposan fel kellene használni a szóbanforgó (kérdésben. A ,Tőkében' egy diszciplínára van alkalmazva aninaik a materializmusnak logikája, dialektikája és ismeretelmélete (nem kell három szó, ez egy és ugyanaz), amely átvett mindent, ami Hegelben értékes volt és továbbfejlesztette azt« [18], Csak megjegyzem, hogy amikor Lenin kiemelte a logika, a dialektika és az ismeretelmélet azonosságának és különbségének azonosságát, voltaképpen arra utalt, hogy ez az azonosság Marx A tőke című művé290-