Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

stb. Comenius ezzel az írásjegyeket, a betűket, mint ismeretlen dolgokat már ismert képekhez, illetőleg hangokhoz köti, s így megkönnyíti a tanulást. Elítéli a lélekölő szillabikálást, a betűző módszert az írásolvasás tanításában, a hangoztatást eljárást propagálja, tehát nem az írásjegyből, a betűből, hanem a hangból indul ki. Általában azt tapasztaljuk, hogy Comenius az Orbis Pictusban a nyelvi nevelést a sokoldalúságra való nevelés igényének megfelelően nem öncélú feladatnak tekinti, hanem a tudomány, a művészet, a technika, a mesterség stb. világára vonatkozó minél több ismeretanyagot kíván közvetíteni. A hatalmas mennyiségű szóanyaggal együtt rengeteg tárgyi, reális ismeret halmozódik fel ebben a képeskönyvben. A korabeli magyar műnyelvnek és szaknyelvnek is (terminológia) kincses bányája az Orbis Pictus. Az egyén szempontjából sem lényegtelen ez a gazdagság. Babits helyesen állapítja meg, hogy akinek több szava van, több ismerete is van, mert minden új szó valóban új hódítás a világból, hiszen a tanuló ismerete szavakban is növekedik, s megtanulja a képek, a szemléltetés útján szavakba is önteni érzékléseit. A dolgok, az ismeretek közötti összefüggés is könnyebben megvilágosodik benne, s ezt az összefüggést az igen gazdag, az árnyalatokban is fejlett szókincs segítségével nyelvileg is ki tudja fejezni. Minden új kép és a vele társult új szó valóban hódítás volt a világból, a tudomány, a technika, a műveltség stb. egyre szélesedő mezejéből. A tanuló anyanyelve is gyakorló teret kapott ebben a könyvben (van belőle négynyelvű kiadás is!). A magyar szótári szókészlet igen sok alap- és peremszó-kincsbeli elemével, a csoportnyelvi szavak tömegével bővítette a tanuló magyar nyelvi szókincsét ez a képes tankönyv is. Már csak azért is nagy jelentősége volt ennek a munkának a nyelv gyakorlati irányú művelését és fejlesztését illetően. Schola Ludus Pataki éveinek értékes gyümölcse a Schola Ludus is. A szellem restségének lerázására, s élénkségének felkeltésére alkalmazta színre és adatta elő Patakon a Januát. Comenius a Schola Ludus előszavában azt is elmondja, hogy a játékok után az ifjúság mozgékonyabb lett, a beszédük fegyelmezettebb, csiszoltabb. Mi most e művének a nyelvi nevelés szempontjából is kiemelendő vonatkozásait vesszük elő. Comenius e művével valójában azt a célt szolgálta, hogy az iskolai oktatást könnyebbé, színesebbé, élvezetesebbé tegye, és az ismeret anyagot (a természet világáról szóló tudnivalókat, a találmányokról, a kísérletekről, a mesterségekről stb.) »életesen szemléltetve közvetítse a dialógusok elevenebb megfogalmazású formájában is. A tanítás, a nyelvi nevelés új útja ez: gyönyörködtető út, mely ezúttal a szemléltetés és az öntevékenység elvén alapul. Az élőszó, a dialógus, az actio, a gesztus használata, egyszóval a játék eleven formáló hatása különösen gyümölcsöző a helyes, kifejező beszédre nevelésben. Comenius elő is írja, hogy a szereplő diák »taglejtését illően 27-