Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Pataky László: A teljes Adyért
f ben rnind kiteljesedettebb, egészebb, pontosabb jelentése bontakozott ki az Ady-verseknek. Most lehetett igazában ráeszmélni nemcsak arra, hogy mennyire ,támogatják' egymást az Ady-versek, hanem — amit még Ady életében alig-alig pedzettünk — milyen éles fényt vet egyik verse a másikra, igen sokszor még azokra is, amelyek külön-külön motívumkörbe tartoznak. Behatóbb tanulmányozás után mindegyre jobban kezdett kivilágosodni egy-egy homályos Ady-vers, vagy egy érthetetlen' szövegrészlet-« [9]. Ady kézírása Ehhez az eredményhez Földessy Gyula harminc évi állandó és folyton kristályosodó kutatás és írás közben jutott el 1949-ben, de lényegében megállapítja ezt már az Adyról írt első tanulmányában [10]. S eredményét elfogadja pl. Babits Mihály, aki Földessy tanulmányát elolvasva, megállapítja a rokonságot az általa »a világ legnehezebb költőjének tartott« Dante és Ady között [11]. Találó ez a megállapítás. Tudjuk, Dante valóban maga mondja, hogy aki őt érteni akarja, »üljön meg a padkán, és élesítse jól az eszét«. Babits a hasonlóságot így fogalmazza meg: » . . . Adynál is, mint Danteban, az egész világ szimbolumok óriási láncolata, szimbólumoké, melyek szigorú egymásba illeszkedésükkel, szinte a valósággal egyértékű szövetet alkotnak.« Az Adyt érezhetően szintén Földessy csapásaink megismerő Németh László később vitatja ennek az összehasonlításnak a jogosságát: »mert összehasonlítható-e a szándékos rend és a tervszerű rendetlenség költőinek szimbolizmusa?« —, de elismeri: »a motívumok ilyen osztódására . . . nemcsak a magyar lírában, de a világ lírájában is bajos példát találni« [12]. Ady költészetének forradalmisága, eszmeisége és vázolt sajátos művészi törekvése között azért sincs és nem is lehet ellentét, mert az ő lírájában organikus egységet teremtő motívum-rendszerében a legfontosabb motívum: az Élet. Ebben a főmotívumban fut össze egységes életművé egész költészete. Ezért annyira kifejező költészetének jellegét 262-