Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

ékesszólás követelményeire. Ilyen követelmény a perspicuitas: »Perspicuitas sermonis: est orationis ad rem intelligendam facilitas.« — »Oratio erit perspicua, si bene rebus adaequata, bene ordinata, bene articulata.« így a helyes beszédre nevelésben az elocutio (az irály, a megfogalmazás) mellett a helyes kimondásra, a pronuntiatióra is gondot kell fordítanunk, sőt legyen gondja a szónoknak »a kimondásban való tselekedetre, kezeinek hányására, maga-viselésére« [58], azaz: actiora, gestusra. A beszéd megszerkesztésének művészetére is meg kell tanítanunk tanulóinkat. I. Az »elől-járó (kezdő) beszédet bocsátvák elől az óráló, az ékesen-szóló«, s ezzel »önnön magát bészínli«. II. Azután »az okot, a dolgot előhozza világosan«. III. Ezt erősíti, támogatja okokkal, s bőven világítja példákkal, az ellenvetéseket megcáfolja, s végül IV. »Bérekesztéssel beszédét elvégzi« [58]. A magyar beszédművelés és beszédpedagógia történetében jelentős Comenius e tankönyve, éppen azért egy más témakörben részletesebben, behatóbban kívánok vele foglalkozni. Az Orbis Pictus szerepe a nyelvi nevelésben Comenius e jelentős műve is Patakon készült el 1653-ban, s benne a nyelvi nevelést és oktatást a képekkel való szemléltetés mélyíti el. »Kicsiny könyvecske ez ... , mindazonáltal az egész világnak és az egész nyelvnek rövid summába foglalása, rakva képekkel, neveknek előszámláltatásával és a dolgoknak megíratásival . ..« (Elől-járó Beszéd.) A grammatikai formalizmus elleni küzdelem jelentős állomása ez a mű. Az 1685-ös lőcsei kiadás (Orbis Sensualium Pictus quadrilinguis) Előljáró beszédében olvashatjuk e könyvnek a nyelvi nevelésben követett új és modern célkitűzéseit: kivált azt a követelményt is, hogy a magyar nyelv is teret kapjon az iskolák nevelési, oktatási munkájában: »a Magyar nyelvre való fordétás szolgállvon a' Deák nyelvnek hamarább és gyönyörűségesebb meg-tanulására«. A »nyelvek tulajdonsága felől való intéseket« is adni kell, de csak annyiban, » . . . amennyiben a Deák nyelvnek folyása eltávozik és különbőz a' Magyar nyelvnek folyásátúl«. A magyar nyelv iskolai használatának, tanítási nyelvvé fejlődésének ez a comeniusi követelés is lökést adott. Az Orbis Pictus magyar nyelvi része gazdag tárháza a magyar szakszóknak is. Az ács és az asztalos mesterség műszavai Comenius e könyvében még arról tanúskodnak, hogy e mesterségek nyelvét nem árasztotta el annyira az idegen szavak áradata, mint a későbbi idők folyamán. Ács mesterség: fejsze, meg-nyes, ék, az ács meg-farag ja (bárdollya) a színlő-bárddal a fát, azután fölemeli a meg-faragott fát a tekerő emelővel az ácsoló (faragó) tőkékre (székekre), rászegzi vaskapoccsal, kötővassal, egyenesen meg-méri sinórral (csapómadzaggal). — Az asztalos meggyalullya a deszkákat gyaluval, a faragó (gyaluló) széken megsiméttya simító-gyaluval (mit dem Schlichthobel), megfúrja a fúróval, meg-faragja a faragó-késsel (mit dem Schnitzer!). E magyar szakmai szókészlet magyarságával állítsuk szembe azt az 25