Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: »A nemzet csinosodása«

ben, kiket a nagy magyar alkotók szakadatlan sora követ máig. A magyar kultúra pedig azóta is és a jövőben is az általuk felismert úton érhetett el és érhet el egyre újabb diadalokat: a nemzetközi haladásnak és a magyar nemzeti jellegnek nemes ötvözetében. JEGYZETEK ÉS IRODALOM [1] A holmi. XXIX. Hajdani haza. [2] Horváth János: Irodalmunk fejlődésének fő mozzanatai. Bp. 1908. — H. J.: A XIX. század fejlődéstörténeti előzményei. 5. Az irodalom nemzeti jellegének elmélyülése. Kármán József. Egyet, előadás, 1933—34. Tanulmányok, 136 —142. 1. (Bp. 1956.) [3] A magyar irodalom a felvilágosodás korában. Bp. 1957. [4] Pays, a békességes tűrésnek payssa, Isten kegyelméből minden rendbéli embereknek vígasztalásokra ... Csiki Kalastromban, 1682. Bevezetés. [5] Mentség. Kolozsvárott, 1698. 38. §. 6. c. pontban. [6] Közli Kiss Áron a Figyelőben, I. 175—176. 1. [7] Bessenyei 18. századi közvetlen előzményeit részletesen feldolgoztam Bessenyei elődei és kortársai c. dolgozatomban. (Egri Ped. Főisk. Évkönyve, III. 1957.) — Szeretném itt is megmondani, hogy e problémafelvetéssel nem volt szándékomban a magyar felvilágosodásnak vagy Bessenyeinek jelentőségét csökkenteni, és az irodalmunkban 1770. körül jelentkező új határvonalait elmosni »téves következtetésekkel«. Én csak az új jelentkezésének módozataira akartam rámutatni, elsősorban a nyelvművelő mozgalom Bessenyei előtti előzményeire. [8] Jámbor Szándék. 1781. Bevezető sorok. [9] Magyarság. 1778. [10] Bessenyei Györgynek. A Bessenyei György Társasága c. kötetben, 1777. Bécsben. [11] A mennykő hárító dárdákról. — Barcsainak a Tudományok nevekedéséről írt versére válaszol. (Két nagyságos elmének költeményes szüleményei, 1789. 209 —211. 1.) [12] Álom a tudományoknak jobb rendben való intézéséről. 1760. — Apollo szájába adja e sorokat. Mária Theresiahoz intézve! (Költeményes holmi egy nagyságos elmétől. 1787. 58. 1.) [13] A régi időket óhajtja. (I. h. 29. 1.) [14] Tokajban való érkezés télen. [15] (Ültess jázmint.. .) Ányos Pálnak, 1779. dec. 3. M. Ir. Ritk. 25. 77—78. 1. [16] Barcsai kapitánynak. 1779. dec. 21. RMK. 23. 163—4. 1. [17] (Scytháknak védelmök.l Ányos Pálnak, 1779. dec. 29. M. Ir. Ritk. 25. 78. 1. [18] Barcsai kapitánynak. 1780. jan. 5. RMK. 23. 166. 1. [19] A kávéra. M. Ir. Ritk. 25. 45. 1. [20] Barcsainak. 1782. RMK. 23. 180. 1. [21] A holmi. XXI. Magyar kezdet. 182. 1. [22] A magyar néző. 1779. [23] Rajnis József: A magyar Helikonra vezérlő kalauz. (Pozsonyban, 1781.) II. köny. Régulák. Elől járó beszéd. »Szeretem édes hazámat, s ugyan azért a magyar nyelvet is szeretem, jól tudván, mely szorosan légyen összekapcsolva akármely hazának szerencséje a maga tulajdon nyelvével... bizonyítják egynéhány hatalmas népeknek elnyomorult maradéki. Nyelvökkel együtt virágzott szerencséjök, nyelvökkel együtt elfogyatkozott.« Decsy Sámuel: Pannóniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv c. röpiratában (Bécsben, 1790.) így fogalmazza ezt meg a jövőre nézve: »Valameddig a magyar nemzet anyai nyelvét serényebben nem míveli, és azt közönségessé nem teszi az egész hazában, addig sem természeti, sem erkölcsi, sem polgári állapotjára nézve boldog nem lehet.« (Egyik fejezet címe.) [24] A formalista, minden-áron való nyelvművelésre jó példa Kalmár György: Prodromus... c. munkája. (Posonii, 1770.) Thesaurus Hungaricus: hungarice: Valóságos Magyar ABC címen több ezer magyar hexametert »gyárt«. Honfi250-