Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

rul hangzik el a felhívás a közös munkára: »Jövel, gyermek! Szólok te veled szükséges dologról...« A dolgok anyanyelvi elnevezése, a magyar szavak értelmezése tehát megelőzi a latin elnevezést. A szöveg magyar olvasása, magyar nyelven való leírása után következhet csak latin nyelven a dolgoknak és szavaknak párhuzamos ismertetése. Hogyan történik a nyelvi oktatás ezen a fokon? A szövegből indulnak ki, a dolgok világából, a tényekből stb. Maga a szükség késztet arra — mondja Comenius —, hogy az alapot előre bocsássuk, minthogy az okoskodás és a beszéd a dolgokban gyökeredzik [54]. A tanító felolvassa a szöveget, a tanulók utána olvasnak, s utánozzák tanítójuk kifejező olvasását, tiszta, világos kiejtését. A szép és helyes beszédre, a kifejező olvasásra való nevelés egyik fontos mozzanata ez a nyelvi oktatásnak. A következő mozzanat: ugyanezt a szöveget a tanulók füzetükbe is leírják »a kéz-gyorsaság megszerzése végett«, írástechnikájuk fejlesztése céljából. Következik az oktatás egyik legfontosabb momentuma: a szavak pontos értelmezése. Különösen arra kell ügyelni, hogy a tanulók »jól fogják fel« a szavak értelmét, jelentését. A helyes fogalomalkotásra, a rendszeres gondolkodásra nevelés alapiskolája ez a módszeres lépés. A szavak helyes értelmezése céljából használjuk fel a szemléltetés adta lehetőségeket is. A nyelvi nevelésben is szükséges az érzékszervekre való támaszkodás, a reális megfigyelés, s ezzel fejlesztjük a tanulók figyelmét (»az értelem ajtaját«), megfigyelő képességét is. Ezt az elvet a gyakorlatban különösen gyümölcsöztette Orbis Pictus és Schola Ludus c. műveiben. A megfigyelést tovább kell fejlesztenünk: tudni kell analizálni, a tények, a dolgok között összehasonlítást és különbségtevést végezni, s mindebből el kell jutnunk az általánosításhoz. Akkor lesz helyes a nyelvi kifejezés, a beszéd s mindennemű nyelvi megnyilatkozásunk, ha a dolgokról, a beszédtárgyról, a kifejezendőről világos elképzelésünk, fogalmunk van, különben a beszéd csak fecsegés lesz, s a nyelvi megnyilatkozás üres szalmázás. Nem véletlen tehát, hogy Comenius már a vestibuláris osztályban is egy-egy fogalmat szinominákkal is igyekszik megvilágítani: A sánta (tzibertes) sántikál. A szavak jelentése árnyalati különbségeinek, hangulatbeli értékeinek bemutatására is gondja volt: Servi serviunt — A szolgák szolgálnak. Ancillae ancillantur: a szolgáló lányok rabotálnak (szolgálóskodnak). A rabotálnak és szolgálóskodnak kifejezésben a tanulók példát kaptak a szavak nyelvi rétegbeli funkciójára is. A jövevényszó itteni szerepeltetésével még a jelentés-árnyalat mellett a szó különleges hangulatbeli értékét is érzékeltették a magyarítók. Janua. A teljes nyelvhasználat megszerzésére, »mely a dolgok szükséges kifejezésére elégséges« — volt a feladata a januális osztályban folyó nyelvi nevelésnek. Tankönyv: Eruditionis Scholasticae Pars. II. Janua Rerum et Linguarum Structuram externam exhibens. In usum Scholae Patakinae edita. (Patak, 1652.) A Vestibulum gyökérszavai után itt már az ugyanazon gyökérből származó szavak értelmezése folyik (keserű, keseríteni, keserűség, kese21