Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

az öröm szaporább, a szomorúság vontatottabb tempót eredményez. Leggyakoribb hiba a két véglet: a túlságosan lassú, vontatott tempó, és a túlságosan szapora, gyors tempó. Csúnya modorosság, ha a lassúbb tempóra hirtelen szaporább tempóváltás következik és fordítva. 4. Az élőszóbeli előadás igen fontos tényezője a szünet is. Nem hiába vallják a régi retorikák szerzői, hogy a szünet sok esetben beszédesebb, kifejezőbb lehet, mint maga az élőszó. A szünet elsősorban a mondanivaló értelmi jelentőségét támogassa. A megfelelő módon és a megfelelő helyen hatásos eszköz a kiemelő, az emphaticus szünet is [35]. A szünetek megfelelő alkalmazásával kapcsolatban a retorikai szakkönyvek beszélnek az ún. elő- és utószünetekről is. Az előszünet sokszor a fiziológiai szükségszerűség szerinti szünet: a levegő felvételét is biztosítja. Az utószünet hosszabb, és tervszerűen a mondanivalót erősítő jellegű. A kimondott szó, az elhangzott megnyilatkozás utáni »beszédes« csend ez. Megfelelő beiktatására minden élőszóbeli megnyilatkozásnak szüksége lehet. A nagy szónokok mesteri módon tudtak vele élni. A kezdő szónokok meg nem mernek hozzá nyúlni. Az értelmes beszéd nem élhet meg nélküle. A gondolatok plasztikus kifejezését is elősegíti a szünetek beiktatása A szünetektől való tartózkodás gyakran eredményez gyors beszédet, de a gyakori szünetek nem mindig a gondolatok plasztikus kifejezésére szolgálnak: sokszor a kifejezési lehetőségekben való válogatást vagy éppen a megformálásban jelentkező nehézségeket tükrözik. A beszéd értelmi, érzelmi és akarati tényezőit, a mondanivalót erősítő megfelelő szünetek megfelelő felhasználását is gyakorolnunk kell. A magnetofon segítségével beszédünket a szünetek tekintetében is elemezhetjük. Ugyanígy elemezhetjük beszédünk tempóját is. Megfigyelhetjük, milyen beszédünk tempója, gyors-e vagy lassú, vagy gyorsuló és lassuló, vagy éppen szabálytalanul hullámzó. Mindegyik szolgálhatja az értelmes beszédet, csak a túlzások, a végletek, az állandósult modorosságok veszélyeztetik a beszéd érthetőségét és szépségét. A modoros tempóváltások kellemetlenek a fül számára is. Általában törekedjünk zökkenők nélkül folyó beszédre. A folyamatos beszédben jelentkezik a ritmus is. A beszéd ritmusának alakulását befolyásolja a mondanivaló szerkezeti és tartalmi természete. A beszéd ritmusának fonetikai vonatkozásait is a mondanivaló tartalmi vonatkozásaival együtt vizsgálhatjuk. Beszédünk tartalmi elemei és fonetikai, hangzásbeli tényezői közötti összhang megteremtése a beszédművészet kezdete. Mély gondolati tartalom, zenei elemekben gazdag beszédmód a helyes és szép beszéd jellemzője. B. Actio — Taglejtés A retorikai szakkönyvek részletesen szólnak a beszédet, a szóbeli kifejezést kísérő mozdulatokról (testtartás, fej-kézmozdulatok, mimika stb.). Cicero a taglejtést a test ékesszólásának nevezte, amelyben a beszéd, az élőszó hathatós támaszt lel a szónoki cél elérésére. 204-