Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A fizikatanszék tanárképző és továbbképző munkája

lésre támaszkodva, a fentebb vázolt nehézségek ismeretében vezették. Ügy gondolom, néhány óra leírása gondolatébresztés céljából nem lesz haszontalan. Földrajz, általános iskola VI. osztály. Az óra anyaga: A 'Szovjetunió tájairól tanultak összefoglalása. A téma (tárgykör) feldolgozására a tanár eddig 8 órát fordított. Az elsőn bevezette a témát, ezt követte 6 vegyes típusú óra, amelyeken megismerték a tanulók a Szovjetunió egyes tájait. Ezek után következett az ismétlő óra. Az órán a következőket lehetett megfigyelni: 1. A tanár az óra megszervezése után közölte a tanulókkal, hogy mi a jelen óra feladata, majd felvetette a következő kérdést: Milyen hasonlóságokat és különbségeket mutatnak a Szovjetunió tájai? 2. A felvetett kérdés »-mozgósította« a tanulókat. Néhányan — a megfontolás nélkül gondolkozók — már jelentkeztek is, hogy választ adjanak az óra központi kérdésére. A tanulók töb~Bsége azonban nem tudta ilyen hirtelen »átgondolni« az anyagot. A tanár segítségükre sietett azzal, hogy megmagyarázta, hogyan lehet erre a kérdésre feleletet kapni. Fel kell használni, amit az előző órákon tanultak. Táblázatot kell készíteni. A tanulók kíváncsian várták, milyen is lesz a táblázat. 3. Megkezdődött az ismétlési munka. A tanár kérdéseket tett fel: Milyen sorrendben tanultunk a Szovjetunió tájairól? A válasz után a tanulók a füzetükbe, a tanár a táblára írta a sorrendet, balról jobbra haladva. (Táblás vidék, Krím és Kaukázus vidéke, Káspi mélyföld, Szovjet Közép-Ázsia, Délszibériai hegyvidék, Kelet-Szibéria.) Ezzel elkészült a táblázat fejléce. Milyen sorrendben tanultunk az egyes tájakról? — hangzott a következő kérdés. Felszín, éghajlat, vízrajz, növényzet, állatvilág, ásványok. Ezeket felülről lefelé haladva, szintén leírták. A táblázat közös munkával ezzel el is készült. A tanár megcsillantotta, hogy mit tudnak majd meg a táblázatra támaszkodva. Ismétlés közben nem követték a tankönyvi sorrendet. Az egyes órákon a tankönyv felépítése szerint haladva, egy-egy tájjal mindent megtanultak (felszín, éghajlat, vízrajz, stb.). Most valamennyi táj felszínéről, éghajlatáról, stb. »együtt«, minden tájegység vonatkozásában folyt az ismétlés. Ez az elrendezés új színt jelentett az órában. A tanár a beszélgetés módszerét alkalmazta. Az eredményeket rögzítették a táblázat megfelelő rovatában. Pl. A Táblás-vidékkel kapcsolatban a rendelkezésre álló kis négyszögbe ez került: tábla, jégkori törmelék, lösz (írással), röghegység (jellel). A rendszerezés után következett az elkészített táblázatra támaszkodva az eddig még nem látott összefüggések megállapítása. Ezek újak voltak a tanulók előtt, csak a téma anyaga egészének ismeretében voltak megfogalmazhatók. Néhányat ezekből a megállapításokból: A legváltozatosabb a Táblás-vidék felszíne... A Szovjetunió területének nagy része a kontinentális éghajlati övbe esik... A legtöbb folyó a Táblás-vidéken található... Az állatvilág a Káspi mélyföldön a legszegényebb, mivel a növényzet gyér, mert kevés a csapadék... stb. Minden tanulónak volt alkalma felelni. A tanár helyesen járt el, amikor ilyen megoldással ismételte a téma (tárgykör) anyagát. 4. Az óra azzal fejeződött be, hogy a tanár véleményt mondott az osztály tudásáról, szólt a gyengébbekhez, megdicsérte az iparkodókat. Ezt követően kijelölte a iházi feladatot. Az órán készített táblázat egy részlete: Táblásvidék Krím és Kaukázus Kaspi mélyíöld Szovjet Délszibériai KeletK.-Ázsia hegyvidék Szibéria Felszín Tábla, Fiatal Mélyföld jégkori lánc hg. —26 m törmelék, Eur. lösz, hegyr. rög hg. barkán, löszháts. Turáni Délszib. Angara föld alföld, őskori Pacifikus hg düne, hegys. Vulkánok Éghajlat stb. 10 161