Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Nagy Sándor: Az évközi ismétlő órák néhány problémája

óra között. A különbségek aláhúzása pedig lényeges, mert az ismétlő órán középpontban álló didaktikai feladat más, mint az említett másik két órán. A gyakorló és számonkérő órákon központi feladat a jártasságok és készségek kialakítása, illetve az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése. E feladatok megoldása közben megszilárdítás is történik, azonban e mozzanat alá van rendelve a gyakorlati alkalmazás, illetve az ellenőrzés feladatának. Ilyen megjegyzések az ismétlő órával kap­csolatban is helytállóak, amennyiben az ismétlés során is ellenőrzünk és bizonyos esetekben megkívánjuk a gyakorlati alkalmazást, de itt is alárendelt szerepet játszanak ezek a mozzanatok. Az ismétlő órák célja mindenekelőtt a tanult tények és az ezekhez kapcsolódó általánosítások megszilárdítása, rögzítése. Egy óracsoporton belül ezt a feladatot akkor kell megoldanunk, amikor az új anyag tár­gyalása befejeződött. Az ismétlés során megszilárdított ismeretek birto­kában következhet a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, majd ellenőrzése, gyakorló, illetve számonkérő órán. Az óra helyének ilyen megjelölése logikus, összhangban áll az iskolai ismeretszerzés folyama­tával. Az oktatási folyamat logikájával ellenkezik az a megoldás, mely az ismétlő órát »mindenek után«-ra, a téma (tárgykör) legutolsó órájá­nak állítja be. Ez ugyanis azt jelenti, hogy meg nem szilárdított ismere­tekkel végeztetünk gyakorlást, illetve ellenőrzést. Ez, a folyamatot tekintve logikátlan, a tanulók szempontjából pedig igazságtalan. Az ismétlésben, mint reprodukciós folyamatban jelentkező köz­ponti feladatot illetően a megoldásnak többféle módja lehetséges. Mivel lehetetlen a téma (tárgykör) egészének reprodukáltatása, annak leg­lényegesebb problémáit foglaljuk össze. Célkitűzésünk ez esetben az összefoglalás, mely az anyag eredeti elrendezésének megváltoztatása nélkül megy végbe közös munkával. Más a célkitűzésünk akkor, ha tanítványaink az anyagot jobban bírják. Ez esetben kerülhet sor arra, hogy bizonyos szempont, vagy szempontok kiemelésével, ezekhez cso­portosítva az anyagot, végezzük az ismétlést, mely az egyszerű össze­foglaláson túl már rendszerezést jelent. Amennyiben módunkban áll több órán át ismételni, és már összefoglaltuk, rendszereztük az ismere­teket, bizonyos esetekben az anyag ismeretében eddig nem látott össze­függéseket vetethetünk észre a tanulókkal, melyek alapot adnak új, magasabbszintű általánosításhoz. Ez esetben célunk az ismétlő órán az ezekhez való eljuttatás lesz [3]. A megszilárdítást ilymódon külön­böző célkitűzések megvalósítása útján érhetjük el, és e céloktól függően más-más jellegű lesz az ismétlő óra, tartalma, felépítése különböző lesz. Ezzel magyarázható az elnevezések tarkasága is: ismétlő óra, összefog­laló óra, rendszerező óra, általánosító óra. Az elnevezések a tanári cél­kitűzésekre utalnak, végeredményben azonban minden ilyen óra leg­lényegesebb meghatározója az, hogy reprodukálás folyik az ismeretek megszilárdítása céljából. Indokolatlan lenne e megállapítás elfogadása után az ismétlő órák különböző típusairól beszélni. Az összefoglalás, rendszerezés, általánosítás megjelölések bár különbözőek, mégis egy didaktikai feladat megoldását jelentik, és ez a megszilárdítás. A meg­szilárdítás feladatait megoldó óra ismétlő óra a típust illetően, melynek 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom