Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Nagy Sándor: Az évközi ismétlő órák néhány problémája

óra között. A különbségek aláhúzása pedig lényeges, mert az ismétlő órán középpontban álló didaktikai feladat más, mint az említett másik két órán. A gyakorló és számonkérő órákon központi feladat a jártasságok és készségek kialakítása, illetve az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése. E feladatok megoldása közben megszilárdítás is történik, azonban e mozzanat alá van rendelve a gyakorlati alkalmazás, illetve az ellenőrzés feladatának. Ilyen megjegyzések az ismétlő órával kapcsolatban is helytállóak, amennyiben az ismétlés során is ellenőrzünk és bizonyos esetekben megkívánjuk a gyakorlati alkalmazást, de itt is alárendelt szerepet játszanak ezek a mozzanatok. Az ismétlő órák célja mindenekelőtt a tanult tények és az ezekhez kapcsolódó általánosítások megszilárdítása, rögzítése. Egy óracsoporton belül ezt a feladatot akkor kell megoldanunk, amikor az új anyag tárgyalása befejeződött. Az ismétlés során megszilárdított ismeretek birtokában következhet a szerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása, majd ellenőrzése, gyakorló, illetve számonkérő órán. Az óra helyének ilyen megjelölése logikus, összhangban áll az iskolai ismeretszerzés folyamatával. Az oktatási folyamat logikájával ellenkezik az a megoldás, mely az ismétlő órát »mindenek után«-ra, a téma (tárgykör) legutolsó órájának állítja be. Ez ugyanis azt jelenti, hogy meg nem szilárdított ismeretekkel végeztetünk gyakorlást, illetve ellenőrzést. Ez, a folyamatot tekintve logikátlan, a tanulók szempontjából pedig igazságtalan. Az ismétlésben, mint reprodukciós folyamatban jelentkező központi feladatot illetően a megoldásnak többféle módja lehetséges. Mivel lehetetlen a téma (tárgykör) egészének reprodukáltatása, annak leglényegesebb problémáit foglaljuk össze. Célkitűzésünk ez esetben az összefoglalás, mely az anyag eredeti elrendezésének megváltoztatása nélkül megy végbe közös munkával. Más a célkitűzésünk akkor, ha tanítványaink az anyagot jobban bírják. Ez esetben kerülhet sor arra, hogy bizonyos szempont, vagy szempontok kiemelésével, ezekhez csoportosítva az anyagot, végezzük az ismétlést, mely az egyszerű összefoglaláson túl már rendszerezést jelent. Amennyiben módunkban áll több órán át ismételni, és már összefoglaltuk, rendszereztük az ismereteket, bizonyos esetekben az anyag ismeretében eddig nem látott összefüggéseket vetethetünk észre a tanulókkal, melyek alapot adnak új, magasabbszintű általánosításhoz. Ez esetben célunk az ismétlő órán az ezekhez való eljuttatás lesz [3]. A megszilárdítást ilymódon különböző célkitűzések megvalósítása útján érhetjük el, és e céloktól függően más-más jellegű lesz az ismétlő óra, tartalma, felépítése különböző lesz. Ezzel magyarázható az elnevezések tarkasága is: ismétlő óra, összefoglaló óra, rendszerező óra, általánosító óra. Az elnevezések a tanári célkitűzésekre utalnak, végeredményben azonban minden ilyen óra leglényegesebb meghatározója az, hogy reprodukálás folyik az ismeretek megszilárdítása céljából. Indokolatlan lenne e megállapítás elfogadása után az ismétlő órák különböző típusairól beszélni. Az összefoglalás, rendszerezés, általánosítás megjelölések bár különbözőek, mégis egy didaktikai feladat megoldását jelentik, és ez a megszilárdítás. A megszilárdítás feladatait megoldó óra ismétlő óra a típust illetően, melynek 152