Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Juhász Lajos: Hallgatóink növényismeretének biztosítása

JVHASZ LAJOS főiskolai adjunktus: HALLGATÓINK NÖVÉNYISMERETÉNEK BIZTOSÍTÁSA Hallgatóinknak széleskörű növényismeretre van szükségük, egyrészt a főiskolai növénytani tanulmányok megértése, megkönnyítése, másrészt a szaktárgy jó taníthatása céljából. Növényismertetésre az egész tanulmányi időt felhasználjuk, erre minden lehetőséget megragadunk. A sokoldalú növényismeret, illetve egyáltalában a növényismeret fontosságát felesleges bizonygatni. Sejttanban, szövettanban, szervtanban, élettanban és a növénytan egyéb tudományágában számtalanszor hivatkozunk növényekre, növényi részekre Ha a hallgatóság nem ismeri az említett növényt, szinte »légürestérben lógó« elméleti ismeretet szerez. Ha azonban a hallottakat az említett növényre, mint már ismertre konkretizálja, könnyebben megérti az összefüggéseket. Mi igyekszünk a növényt akkor bemutatni, mikor tanítunk róla. Sokat sikerül is idejében szemléltetni, sokszor azonban nincs mód vagy idő arra, hogy a kérdéses növényt éppen az előadás alkalmával demonstráljuk. Ezért arra törekszünk, hogy hallgatóink mielőbb és minél nagyobb számú növényt megismerj enek

: hogy hivatkozáskor azok már ismertek legyenek. Elsősorban az élő növények ismeretét kívánjuk megvalósítani, tudván, hogy a valóságot egyedül az élő növény testesíti meg. Csak élő növények szemléltetése nyomán jön létre helyes ismeret. Legjobb, ha a hallgató élő növényre emlékezik. Természetesen a szárított növények adta didaktikai lehetőségekkel is élünk. Tanszékünk botanikus kerttel nem rendelkezik, noha többször szorgalmaztuk, hogy botanikus kertünk is legyen. Így kénytelenek vagyunk a botanikus kert hiányát a tanszékre behozott élő növényekkel és gazdag élősarkokkal, valamint egyéb módon pótolni. Növényismertetésre felhasználjuk: 1. a kiállítószekrényt, 2. a terepgyakorlatokat, 3. kirándulásokat, 4. szakköri foglalkozásokat, 5. növénytani gyakorlatokat, 6. az előadóteremben elhelyezett élősarkokat, 7. a hallgatók által készített törzsherbáriumokat és ún. speciális gyűjteményeket, végül 8. fejlődésmeneti vázlatrajzokat. A felsoroltakat a következőképpen használjuk fel: 1. Kiállítószekrény. Elől-, hátul-, oldalt- és felül üvegezett szekrény, melynek alsó és felső polcán egyszerre 25—30 növény hetyez10 145