Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Hogy a hangutánzó szókat mindennapi beszédünkben magunk is számtalanszor használjuk, figyeltessük meg társaik beszédét, s fedeztessük fel benne a hangutánzó szókat. Tehát: mi magunk is arra törekszünk, hogy amit mondunk, szinte képen lássa, akinek mondjuk. Összefoglalásul beszéljük meg, mi újat tanultunk, miben különböznek a hangutánzó szavak más szóktól, milyen csoportokat figyeltünk meg, miért használjuk őket. Különösen azt emeljük ki, hogy ezekben a hangsorból közvetlenül következtetünk a jelentésre. Házi feladat: Gyűjtessük össze pl. a kutya hangját utánzó szavakat (írásban), a szóbeli feladat meg ezeknek a magyarázata lehet. Gondoljunk a szótári munka folytatására: a szócsaládok kiegészítésére, szólások, közmondások gyűjtésére (most a kutyáról). A hangulatfestő szavak Vegyes típusú óra Igen nehéz feladat az V. osztályos tanulóknak a hangutánzó és a hangulatfestő szavak különbségét megmagyarázni. A lényeg az, hogy ezek nem természeti vagy egyéb hangokat utánoznak, hanem olyan hangulatot kelt a hangsor, mint amilyen hangulatot kelt, érzelmeket ébreszt a szóval megnevezett jelenség, tulajdonság stb. Azt kell vizsgálnunk, milyen módon kelti a szó ugyanazt a hangulatot. A megbeszélést a következők szerint végezhetjük: 1. El kell különítenünk a hangulatfestő szókat a hangutánzóktól : a) A szó nem természeti vagy egyéb hang utánzása: a bólingat. duzzog, lődörög istb. cselekvésnek nincs hangja. b) Nemcsak cselekvést, hanem tulajdonságot is jelenthetnek: csavarog, iszkol, bódorog — lomha, goromba, pipogya, alamuszi stb. A felsoroltak egyenkénti megfigyeltetése után a tábla képe: bólingat duzzog lődörög alamuszi goromba lomha pipogya 2. Szavanként való megfigyeltetéssel meg kell világítanunk, mi a hangsor és a jelentés kapcsolatának alapja: a) Feketén bólingat az eperfa lombja — mondattal idézzük íel a csendes nyári este hangulatát: mindenki fáradt már, nyugalomra vágyik, s mintha még a fák is helyeselnék ezt, igent integetnek: lassan, fáradtan bólingatnak. A cammog vontatott kiejtésével, magának a járásnak egyidejű bemutatásával teremtsünk alapot a hangsorban és a mozgásban egyezően megmutatkozó lassúság, vontatottság megfigyeléséhez, majd ezt a tényt is állapítsuk meg. Utána pl. a cikázik gyorsabb kimondásával a hirtelen, többször is változó irányú villámra hivatkozva, a váratlan, cselekvések nincs jellemző hangjuk tulajdonságok 122