Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

II. A pedagógia elmélete és gyakorlata - Perényi János: A rajzos szemléltetés a nyelvtanórán

Közismert — nem kell tehát bizonyítani —mennyi a nyelvtanban az elvontság. A 10—11 éves gyermek absztraháló képessége csak akkor tudhat eredményesen megbirkózni ezekkel, ha megfelelő eszközökkel támogatjuk. Például a szó jelentésének és hangalakjának kapcsolatát magyarázva, a következő lehet eljárásunk: (Ez egyben a fokozatos építést is bemutatja.) Kört rajzolok a táblára (nem körzővel!), köré sugarakat. (7. ábra.) Mi ez? — kérdem rajzolás közben. — Kerek, fényes, az égbolton látjuk, reggeltől estig melegít, világít — mondom az ismertető jegyeket (ha szükséges). — A nap — mondják, s én a rajz alá vízszintes vonalat húzok, s a vonal alá írom: nap. Tehát nemcsak a tárgy, hanem a rajza, képe is eszünkbe juttatja. felidézi a szót, a hangsort — folytatom a beszélgetést. — Mi jut. eszembe, ha a nap szót hallom? — Maga a nap. — És ha a napot látom? — A neve. Vagyis a tárgy, a dolog és a neve elválaszthatatlanok egymástól — mondom ki a megállapított tényt, s egy körrel egybefoglalom a rajzot és a szót. Bizonyára tudtok felelni erre a kérdésre: Mi a szó? — Megbeszéléssel eljutok ahhoz a megállapításhoz, hogy a szó nemcsak a hallott hangsor vagy íráskép, hanem a hozzátartozó jelentés is. Most már ez is a táblára kerül, a rajz mellé. További beszélgetéssel tisztázzuk, hogy nem maga a nap van benne az eszemben, hanem csak a gondolkodással alkotott képe, s amit a napról tapasztalatból tudok, vagy tanultam róla: égitest, melegít, világú stb. Ezzel is kiegészítem az ábrát, hogy a fontos részeket együtt lássák. Majd arról beszélgetve, hogy a szó hangsora, írásképe érzékelhető, a jelentése gondolatainkban van, tovább fejlesztem a rajzocskát, míg teljessé válik. Ha így »építjük« a magyarázó rajzokat, nem kell hozzájuk jelmagyarázat. Legfeljebb a különböző színű aláhúzások esetében jegyeztetjük fel a színek jelentését. Ezek használatában ajánlatos következetesnek lennünk: a nyelvtan egy-egy területén mindig ugyanazt jelöljük velük. 5. Az alaktan is megköveteli a rajzos ábrázolást. A szóelemek szótagolásszerű elkülönítése szemmel láthatóan megbontja a szó egységét. (8. ábra.) A rajz a szó egységének szétszaggatása nélkül is szemléletesen mutatja az egyes elemeket, kapcsolódásukat, sorrendjüket, s ami a legfőbb, szerepük tisztázása is könnyebb így. A szóelemek felismerésének megkönnyítésével vizuális úton is támogatjuk a szóelemzést. Az alanyi és a tárgyas személyragokat könnyen megkülönböztethetővé úgy tehetjük, ha funkciójukat ábrázoljuk. (9. ábra.) (Erről részletesebben Perényi J. idézett cikkében.) [91. Az ismeretek rendezése, rendszerezése támasztékot kap a megfelelő csoportosítással, táblázatos összefoglalással. Tankönyvünk mindkét része gyakran alkalmaz nyomtatvány jellegű, »rubrikás« táblázatot. Ugyanolyanok készítése az órán egyrészt másolás jellegű, másrészt körülményes utasításokat kíván és sok időt vesz el a méricskéléssel. Az V. osztályos tankönyv pl. a 113. lapon táblázatban rendezi a tulajdonnevek öt csoportját. Itt ez jó, s helyes akár ugyanilyen formában is fali szemléltető táblát készítenünk — vagy inkább a tanulókkal ké10 298