Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

nek [144]. A magyar fonetikai irodalom akusztikai vizsgálatai (Tarnóczy: A beszédhangok kialakulása. Term. tud. I., a mássalhangzók akusztikai szerkezete . . .), a beszélő szervek működésével kapcsolatos vizsgálódásainak eredményei (Tarnóczy: a hangszalagok nyitódási hányadosára vonatkozó megállapításai: Physical Charasteristics of Speech Sounds and Some Aspects of Their Anthropological Relations. — Vibration of the Vocal Cords and the Opening Quotient. . .), a hangok osztályozásáról vallott újabb nézetei (Derne: a jellemző képzőmozzanatok száma szerint osztályozza a hangokat, Vértes O. András: az organo-genetikus szempontok alapján határolja el a magánhangzókat a mássalhangzóktól), a beszédművelés irodalmát is gazdagították. A beszédpedagógia és a beszédtudomány még inkább meríthet a magyar fonetikai irodalomnak az időtartam, a hangkapcsolatok, a hangerő, a hangsúly, úgyszintén a hanglejtés kérdéseit tárgyaló eredményeiből. Hegedűs Lajos időtartam vizsgálatait a szakirodalom is szívesen fogadta [145]. Vértes O. András a hangkapcsolatok rendszerezését kísérelte meg [146]. A hangerővel kapcsolatosan ismét csak Hegedűs hangnyomás méréseit kell kiemelnünk [147]. Eredményeinek summáját így adja Vértes [148]: »A gondolat vagy értelmi egység befejezettségének általában eső hangnyomásmenet felel meg, a befejezetlenségének pedig magasabb szinten mozgó, előre mutató hangnyomásforma. . . Fónagy Iván a hangsúly és a hangzósság kapcsolatával, a hangsúly és a hangosság, a hangsúly és az időtartam kérdéseivel foglalkozott [149]. »Az elszigetelten ejtett magyar szavak vocalisainak hangzóssági sorrendjét illetően kísérletei általában megerősítik Gombocznak idevágó megállapításait.« [150]. A beszéd kutatása különösen fellendült a megfelelő technikai eszközök felhasználásával. A beszéd hanglemezeken és magnetofonszalagokon a maga teljességében, valóságos hangzásában rögzíthető. A hangsúlyt, a hanglejtést, a tempót, a beszédszünetek tényezőit és viszonyait objektív mérésekkel is tüzetesebben vizsgálhatjuk. A magnetofonnak óriási jelentősége van a beszédnevelésben is, az iskolai nyelvi oktatás nem is nélkülözheti ezután munkájában [151]. 26. A magyar nyelvhelyességi irodalom terméseit vizsgálva, többen — így Nagy Adorján is — kifogásolták, hogy ez az irodalom a nyelv, a beszéd hangbeli oldalával aránylag keveset foglalkozik. Kodály riadója, és még inkább a Kodály javasolta ejtési versenyek nyomában és hatására a magyar nyelvhelyességi irodalom is gyakrabban szólalt meg a jó magyar kiejtés kérdésében is. A felszabadulás utáni Magyarosan hasábjain >• a hatodik jó magyar kiejtési verseny«-hez fűzött megjegyzések között pl. sok értékes beszédtechnikai vonatkozás is található, elsősorban a köznyelvi-táj nyelvi kiejtés problémáját és a gyakori hibázásokat illetően. A leggyakoribb hibák között említik az l-nek lágyítását [vol't], a betűejtést, az r ropogtatását, a rossz hangsúlyozást (a jelzett szóra tolódik át a hangsúly, a hangsúly nemcsak hangemelést, hanem hangnyújtást is eredményez [sok]), a túlságos tagolást, vagy 53