Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

beszédére, a színpadi beszéd hibái pedig fertőzik a közönség beszédét is. Ilyen meggondolás alapján kívánja Ascher Oszkár is, hogy »javítsuk meg a színházi beszédet!« [143]. Ascher Oszkár »A versmondás művészete és a színpadi beszéd« című könyve a színjátszók beszédkultúrájának emelését tűzi ki célul. Sok beszédtechnikai ismeretet is közöl, s különösen kiemelendők a hangsúlyról vallott nézetei. Abban a vitában, vajon a jelző hangsúlyos-e minden tekintetben, a jelzett szó pedig hangsúlytalan, azt vallja, hogy »mindig a mondatban elfoglalt helye és jelentése szabia meg a jelző, vagy jelzett szó hangsúlyos voltát«. A magyar beszédpedagógia számára is hasznos fejezete: A művészi beszéd technikai jeltételei. A beszélőkészség fejlesztése! A lélegzési és ejtési gyakorlatok jelentőségére már azzal is felhívta a figyelmet, hogy hangsúlyozta: »... tisztán és hibátlanul formált hangzók nélkül« nem képzelhető el »a beszéd tisztasága«. Bár a színpadi beszéd technikájára vonatkozólag tisztázza »a mai napig kialakult és .... helyesnek tartott technikai gyakorlatok elméleti alapjait« Fischer Sándor »Beszédtechnika« című könyvében (Bp. 1935.), az egyetemes magyar beszédnevelés szempontjából is hasznos tudnivalókat találnak művében mindazok, akik a magyar beszédpedagógia gyakorlati munkáját végzik. A beszédtechnika szempontjából az elmélet és a gyakorlat helyes arányában értékes útbaigazítást kaphatunk a helyes lélegzés technikájáról, a hangképzés kérdéseiről (»a legfontosabb feladat minden egyén részére saját középhangsávjának megtalálása, legmegfelelőbb gyakorlat: középhangsávon olvasással kezdünk, majd egyre magasabban, egyre mélyebben olvasunk, de egyik erősségi változás se menjen az érthetőség rovására«), a hangadásról (természetes hangadás: a középhangok táján, középerős hangerőn). Hibás hangadás: préselt hang: magasra emelt gégével, magasállású nyelvháttal, a beszélő szervek feszített állapotával képzett hang, de a magas vállélekzés is felszorítja a gégét..., fedett hang: mély gégeállás, a gégegarat táján nagyobb űrrel, sötétebb, mélyebb hangszín eredménnyel. . torokhang (gombócoshang): nagyon gyakori hangadási hiba, a nyelv, a lágy szájpadlás, a garat, a gége vesz részt a képzésében: a gége nagyobb állást vesz fel, állandó izomtúlfeszítéssel képzett hang), a hangindításról: (a hangindítás erősen befolyásolja a hangadás további módját, kemény hangindítással oly módon szólaltatjuk meg a hangot, hogy a két hangszalagot erősen zárjuk, s a kinyomuló levegő ezt az éles zárlatot szétpattintja [gégeütés, Glottis-schlag, coup de glotte], levegős hangindítás: a hangszalagokat nem zárjuk élesen, a hangrést csak szűkítjük, a hang h-szerű zörejjel indul. A kemény hangindítással beszélők feszítését oldjuk fel vele, lágy hangindítás: ez az egészséges hangindítási mód.). A magyar fonetikai szakirodalom jó ismeretéről tanúskodó fejezetekben szól a szerző a magyar beszédhangok osztályozásáról, képzéséről, a helyes és helytelen ejtésről a hangtörvények alapján, a hangzók időtartamáról, a hangsúly és hanglejtés kérdéséről, a beszédhibákról, a magyar artikulációs-bázisról, stb. Már kevesebb megbízható elméleti beszédtechnikai ismeretről ad számot Bognár Elek »A szavalás, színjátszás és rendezés művészete« 4* 51