Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

mint természettudósnak értékelése közben feltétlenül meg kell vizsgálnunk, mennyiben befolyásolták őt, mint korának sok más tudósát, a divatos babonák. Mennyiben volt természettudományi szemlélete' annyira biztos, hogy ne legyen a valóság talajáról a babona ingovány ára csábítható. Kováts Mihály kiváló éleslátását, mélyen megalapozott természettudományi meggyőződését dicséri az, hogy nemcsak, hogy nem került egyik divatos 'hiszékenység uszályába sem, hanem ellenkezőleg, kimagasló szerepet játszott a felbukkanó természettudományi babonák leleplezésében, cáfolatában. Nehéz helyzete volt nagyon, hiszen sok esetben a túlerővel szemben kellett álláspontját védenie, sok esetben aránylag kevés volt az az érv, bizonyítható adat, amit a babonával szembeállíthatott volna. Sok esetben még külföldön sem talált elődöket harcában, a magyar irodalomban pedig olykor évekkel megelőzte hasonlóképpen gondolkodó kortársait. Igen sok meg nem értéssel kellett harcában találkoznia, de ha kora nem is értette őt mindenben meg, nekünk, az utókornak kell elismernünk természettudományi világoslátását, bátor helytállását. 1. Állati mágnesesség tana. Mesmer bécsi orvos (1734-1815) és követői a mágnesességnek valamiféle különleges gyógyító erőt tulajdonítottak. ,,Mesmer . . . azt állította; hogy annak a' magnesi folyó matériának, a' melly az egész világon széjjel van oszolva, igen különös ereje van az emberek betegségeinek meg-gyógyításában." [4]. Ennek az orvosi babonának terjedése feltartóztathatatlan volt, hiába hoztak ellene a kormányok, uralkodók tiltó parancsokat. A hipnózis jelensége volt az, amit tudományos alapon sem megcáfolni, sem megmagyarázni nem lehetett, ezért sokan hajlandók voltak elfogadni a mesmerizmus babonás magyarázatát. Hazánkban Mesmer tanítása már a XVIII. század végén kezdett elterjedni. Kováts Mihály már akkor is elítélte ezt a tanítást és már a magyar Hufelandban így ír róla: ,,. . . itt a Hazánkban ezt a hijjába valóságot hiszik". Pár év múlva azt állapíthatta meg Kováts, hogy a babona terjedése veszedelmes mértéket kezd ölteni. 1818-ban igen érdekes módszert kísérelt meg, hogy ennek, a tudományosan nem megalapozott orvoslási módnak gátat vessen. Két kötetes könyvet adott közre Állati mágnesesség mérőserpenyűje címmel [7]. Azt írja: „azért nevezem ezt a munkát Állati Mágnesesség mérőserpenyűjének; mert ezen mérem meg az állati mágnesességnek igazságát vagy igazságtalanságát". A két kötet közül ugyanis az elsőben ismertette a mesmerizmus tanítását Eschenmeyer osztrák mesmerista orvos könyvének teljes lefordításával, míg a másikban az első kötetben közölteket ,,megvi' sgálja és megczáfolja". Ezt a különös módszert azért választotta, miként ezt maga is elmondja, minthogy a mesmerizmusnak a magyar irodalomban nem volt még ismertetése, így tehát nem volt olyan mű, amellyel szemben ellen477