Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

látom fennforogni a jelenlegi vizsgálataimban megvizsgált dagonyák (Királyszéklápa, Névtelen-dagonya a Gyetrakút-dagonya és Gyetraforrás között) Crenobia alpina Dana — egyedeire vonatkozólag. Ezek a dagonyák, amint azt már említettem, szivárgó és csekély vízmennyiségüknél fogva jelen időszakiaknak, a holocénben keletkezetteknek látszanak. Erre utalnak bizonyos tekintetben közvetlen környéküknek földtani viszonyai is. Amint már említettem, Voute sem tartja kizártnak e faj jelen időszaki szétterjedését. Méhely szerint a Kőszegi-hegységben és a Magas-Tátrában a Crenobia alpina Dana őshonos és jégkorszaki maradvány. Az Euplanaria gonocephala Dug. elterjedési területe közvetlenül csatlakozik a Cr. alpina Dana-jéhoz. Ő a Magas-Tátrában 800—900 m, a Kőszegi-hegységben 330 m tengerszíntfeletti magasságban találta az utóbbi fajt. Méhely egyúttal közli dolgozatában, hogy Zschokke és Volz 700—2700 m t. sz. f. magasságban mutatták ki ezt a fajt, egyúttal hivatkozik arra is, hogy Mikoletsky szerint a Mura völgyében 483 m magasságban él ez az állat. A Bükk-hegységben mostani vizsgálataim alkalmával 345. 470 és 530 m tengerszíntfeletti magasságokban gyűjtöttem a Cr. alpina Darui-1. Ezek a tények azt mutatják, hogy a tengerszíntfeletti magasságoktól függetlenül mindenütt előfordulhat, ahol a környezeti tényezők, a létfeltételek kedvezők számára. A víz áramlási sebességének vizsgálataim és megfigyeléseim szerint a Bük/c-hegységi kicsiny és időszakos vizekben élő fajokra nincs olyan lényeges befolyása, mint az más folyóvizekben, vagy hegyi patakokban megállapítható. Az előzőkben közölt sebességi adatok a következőket mutatják. Az Euplanaria gonocephala Dug-1 a 3,3—66 cm/sec, a Crenobia alpina Dana-1 a 0,5—36,43 cm/ísec, a Gammarus f. fossarum C. L. Koch-ot a 0,5—66 cm/sec, az Ecdyonurus sp-1 a 16,66—66 cm/ sec, a Clo'éon sp-1 a 16,66—36.43 cm/sec, a Heptagenia sp-1 o 16,66— 36,43 cm/sec, a Helmis sp.-1 a 16,66—36,43 cm/sec, a Gordius aquaticus L-t a 0,61—16,66 cm/lsec sebességű helyeken találtam meg. Ezekhez a megfigyelésekhez azonban még hozzá kell tennem azokat a laboratóriumi kísérleti eredményeket is, amelyek szerint hónapokon át tartottam életben a kísérleti üvegedények állóvizében a CV. alpina Darui, az Eu. gonocephala Dug., a G. f. fossarum C. L. Koch fajok példányait. Ez teljesen egybevág azzal, hogy Steinmann szerint (1915. p. 77.) a Cr. alpina Dana lelőhelye az állóvíz is. Megegyezik azzal is, hogy Ulmer (1913. p. 54.) szerint a Cr. alpina Dana és a Polycelis hónapokon át együtt tartható átszellőztetett akváriumban. Az említett állatfajokat a laboratóriumban többnyire kisebb mélységű, nagy felületű vízben helyeztem el, és az edények vizét naponta cseréltem. Ezáltal teljesen mozdulatlan, tehát álló vízben biztosítottam a kísérletbe beállított fajok egyedeinek oxigénszükségletét. Ilyen módon jártam el a már előbbi Vöröskő-völgyi vizekben élő állatok vizsgálatánál is. A mostani tapasztalataim teljes egészében megegyeznek akkori vizsgálataim eredményeivel. E kérdéssel kapcsolatban Steinmann egyik megállapítására (1915) hivatkozom, amely szerint, ha az oda- és elfolyó víz mennyisége a tértartalomhoz viszonyítva kevés, akkor a folyóvizet állóvíznek te448