Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

A XIII. sz. táblázat folytatása. Eu. Cr. Ec. Cl. He. G. Si. Hl. Eu. Cr. Ec. Cl. He. G. Si. Hl. 0 2 3 5 2 0 0 0 0 0 4 5 4 0 0 VII 0 0 0 0 4 10 0 0 IV 0 3 5 <4 2 0 0 1) 0 o ü 2 3 0 2 0 0 0 2 0 0 6 11 0 Ü 0 1 0 4 0 3 0 0 0 1 3 4 3 3 0 0 0 3 2 0 5 7 0 0 0 0 0 5 3 3 0 0 VIII 0 0 5 4 0 0 0 0 V0 4 3 2 4 4 0 0 0 5 0 3 !2 9 0 0 0 0 0 0 0 15 0 0 0 4 6 0 1 2 0 0 0 0 7 18 5 0 0 0 13. Névtelen dagonya a Kunhegyi forrásér és a Külső Peskő forrás ere között. A Kunhegyi-ér torkolatától mintegy 30 m-re a bal oldalról egy 3—4 cm széles dagonyás terület fekszik. Mintegy 20 m-nyire a Peskőiértől. E névtelen dagonya vize rendkívül lassan szivárog az érbe, mélysége csak 0,3—1 cm, általában igen nagyszámú agyagpala törmelék fedi ezt a területet. A törmelék között szivárgó víz sebességét mérni nem tudtam, hiszen a kisebb-nagyobb paladarabok mindenféle úsztatást lehetetlenné tesznek. A dagonya vizéből eddig csak a Gaw.marus f. fossarum C. L. Koch és Crenobia alpina Dana egyedeit gyűjtöttem. Valószínűleg más fajok is előfordulnak benne. Az itt gyűjtött Crenobia-kra jellemző az a színezet, amit már említettem és hogy a nyak és fejtájékuk, esetleg a garatjuk is szürke, a többi részük fehér. Ilyen egyedeket a Pes/có'-völgy eddig tárgyalt vízszakaszaiból is gyűjtöttem. 14. A Peskői csermelynek a következő, a torkolatáig tartó szakasza. Ez a csermely szakasz is rendkívül változatos, az ér medre hol keskenyebb, hol szélesebb, hol jobban, hol kevésbé mélyen bevágott a környező rétegekbe. A medret magát kövekkel, kőzettörmelékekkel (agyagpala), illetve homokkal, iszappal fedett szakaszok jellemzik. Vannak a medernek sűrűn beárnyékolt és napsütötte szakaszai is. A víz sebessége is változó, gyorsabb folyású és lassúbb szakaszok ugyanúgy jellemzik ezt a csermelyszakaszt is, akárcsak a Hidegkúti csermelyt, A víz hőmérséklete a nyári kánikulában is inkább hidegnek mondható, több gyűjtési helyen végzett méréseim alapján 11—17 C°. A sebesség 29—33 cm/sec. Általában itt is ugyanazok a fajok élnek, mint amelyeket az eddigiekben említettem. Jellemző, hogy egymással keverten fordul elő a Crenobia alpina Dana és az Euplanaria gonocephala Dug.. illetve itt is az a helyzet, mint a Hidegkúti csermelyben. Vannak tehát a csermelynek olyan szakaszai, ahol a két planária faj közül az egyik, vagy másik hiányzik, majd a következő szakaszon ismét együtt fordulnak elő, néhány méterrel odább pedig ismét csak az egyik faj egyedeire bukkanunk. Csaknem mindenütt találkozhatunk a Gammarus f. fossarum C. L. Koch-al, de ez sem egyenletesen népesíti be ezt a csermelyt, hanem úgy, mint ahogyan azt a Hidegkúti csermelyben tapasztaltam. Megtalálhatók az Ecdyonurus sp., Clo^on sp., Heptagenia sp. fajok is, akárcsak a Hidegkúti csermelyben, itt is egyes helyeken hiá442