Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

A II, számú táblázat folytatása. Cr. Eu G. Ec. Cl. He. Si. HL Cr. Eu. G. Ec. Cl He. Si. Hl. 0 3 0 5 0 7 0 0 0 0 19 6 0 0 0 3 0 0 23 0 '5 0 0 0 0 7 0 8 8 0 0 0 V. 0 5 10 0 0 0 0 0 VIII. 0 0 0 0 4 6 11 0 0 0 2 0 1 2 0 0 0 3 3 2 0 1 0 0 0 2 0 0 3 8 0 5 0 0> 0 '5 8 0 0 1 0 5 0 6 0 3 0 0 0 0 6 7 0 5 0 2 0 0 15 0 5 2 0 0 0 0 9 0 3 1 0 0 VI. 0' 3 7 3 0 0 0 0 IX. 0' 2 0 3 4 0 0 0 0 2 20 5 6 3 10 0 0 3 2 0 0 0 0 0 0 6 1 0 6 4 0 3 0 0 0 2 2 0 5 0 0 0 0 12 0 0 13 5 0 5 16 1 -0 2 0 5 0 3 12 0 7 5 0 0 0 7 13 0 4 0 3 0 VII. 0 4 0 3 O 0 0 0 X. 0 2 0 6 0 3 0 2 0 2 7 4 2 6 0 2 0 0 4 0 7 0 0 3 0 0 21 5 0 1 8 0 0 0 0 2 8 5 0 4 Közvetlenül a Gyetra-forrás betorkolása felett kb 1—1,5 m-re egy próbagyűjtési helyen egy csupasz kő alján kb. 70 cm

2-nyi felületen 14 db Euplanaria gonocephala Dug.-ot találtam, viszont a kő környékén teljesen hiányzott ez a faj. Ez ugyanazt a helyzetet mutatja, amit a négyzetes gyűjtések eredményei, hiszen ott is egy-egy kvadrátban előfordul valamelyik faj, ugyanakkor a közvetlen mellette levő négyzetek területén esetleg hiányzik. A vízsebesség itt 28,2 cm/sec. 4. Névtelen dagonya a jobb oldalon a Gyetrakút-dagonya és a Gyetra-f orr ás közötti szakaszon. Nem messze a Gyetra-forrástól a csermelyt kísérő jobboldali (középső) út jobb oldalán egy névtelen dagonya van. Tengerszíntfeletti magassága kb 470 m. Vize rendkívül lassan szivárog. A dagonya egész területét sűrűn borítják a lehullott bükk (Fagus silvatica L.) levelek. A vastag avarréteg levelei között szivárgó víz sebességét, az úsztatás nehézsége következtében, pontosan mérni nem lehet, hozzávetőleges mérés szerint ez azonban igen kicsi, 0,5 cm/sec. A dagonya egész környékén, ott is, ahol a víz szivárog, jelen időszaki (holocén) képződmény, amely Schréter idevonatkozó geológiai térképe alapján a középső triász alsó ladini emeletéhez tartozó sötétszürke agyagpala és homokkő-rétegek felett rakódott le. A dagonya mostani helyét holocén képződménynek kell tekintenünk, ugyanis csaknem valószínűtlen, hogy ez a csekély víz a jégkorszak idejéből fennmaradt volna ezen a helyen. A víz hőmérsékletét 1956. IX. 7-én 11 órakor 8,3 C°-nak mértem, ugyanekkor a levegőé 25 C° volt. Az egész dagonya meglehetősen hasonlít sok vonatkozásban a viszonylag nem messze fekvő Sároslápai ér és dagonya viszonyaihoz (Lukács, 1956.). Ez a tény az itt élő Crenobia alpina Dana, szempontjából lényeges, mert annak itteni előfordulása, akárcsak a Sároslápában, nem jégkorszaki relictum, hanem a holocénben történt szétterjedés eredménye, a jelenlegi elterjedés, a jelenlegi distributio. A Cr. alpinan kívül él itt még a Gammarus f. fossarum C. 432